Sipos Fishing Team

Peca, vizek, halak, emberek.

Sipos Fishing Team

Sipos János Sipos Szabolcs

Látogatók

Flag Counter

Friss topikok

Linkblog

A Békésszentandrási kisvízerőmű építése

Sipos Fishing Team 2012.06.04. 13:10

A kisvízerőműhöz szükséges duzzasztás már régóta létezik, a Békésszentandrási duzzasztómű 1942 óta szolgálja a vízgazdálkodás céljait. Az új kisvízerőmű a Hármas-Körös bal partján kialakítandó megkerülő csatornára épül. A víz nagy része ezután nem a duzzasztóművön megy majd át, hanem bekerül ebbe a csatornába és meghajtja a turbinákat. A létesítménybe két darab, több mint 2 méterátmérőjű Kaplan „S” típusú turbina kerül majd beépítésre. Az előírásoknak megfelelően az erőmű nagy része föld alatt lesz. A 2 MW teljesítményű kisvízerőmű átlagosan évi 8,6 GWh villamos energiát fog termelni, ami megfelel kb. 3000 háztartás teljes éves villamos energia fogyasztásának. A megújuló energiaforrás hasznosítása évente mintegy 8000 tonna CO2 ekvivalens kibocsátás elkerülését teszi lehetővé.
A Hydro Power Consulting Kft. 2010-ben pályázatot nyújtott be az ÚMFT KEOP-2009-4.4.0 pályázati felhívásra Járulékos kisvízerőmű építése a Hármas-Körösön címmel. A pályázatot a bíráló bizottság 2011. március 7-n egymilliárd forint támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatás forrása 85 %-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és 15%-ban a hazai központi költségvetés.
Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve (2010-2020.) a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi végső energiafogyasztásban képviselt részarányára 14,65 %-os részarányt tűzött ki. Ezt az arányt a Békésszentandrási kisvízerőmű több, mint 54.000 fő részére tudja majd biztosítani.

A duzzasztómű
 
A békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip a Hármas-Körösön, Békésszentandrás határában, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán épült 1936 és 1942 között. A tervezést 1934-ben Kállay Miklós földművelésügyi miniszter rendelte el, a létesítmény statikus tervezője Dr. Mosonyi Emil volt. Az építkezés költsége 6.320.000 pengő volt. A létesítés célja a hajózhatóság megteremtése és az öntözés javítása volt. A duzzasztómű helye: Hármas-Körös 47,48 fkm. A főelzárás: 2x22,0 m kettős,-kampós tábla, a nyílások küszöbszintje: 74,98 mBf. A hajózsilip hossza (alsófő, zsilipkamra, felsőfő):125,50 m, hasznos mérete: 85,0x12,0 m. Az átzsilipelési kapacitása: 1200 tonna.

 

A vízerőmű

A projekt közvetlen célja, hogy a vízenergia hasznosításon keresztül növelje a megújuló energiaforrások használatát. A projekt közvetett célja, hogy a megújuló energiaforrások használatán keresztül:
 
 • csökkentse a környezetszennyezést,
 
 • csökkentse az ország energiafüggőségét,
 
 • növelje az energia diverzifikációt,
 
 • segítse a gazdasági növekedést.
 
Az erőmű évente átlagosan 8,6 GWh villamos energiát termel majd. A HYDRO POWER CONSULTING Kft. alapításának célja kisvízerőművek engedélyeztetése, építése és üzemeltetése volt, és jelenleg is ezeket a tevékenységeket végzi.
A tervezett vízerőmű a duzzasztómű baloldalán, a hullámtéren kerül megépítésre. A megkerülő csatornás járulékos kisvízerőmű főbb jellemzői:
 
 • szabadfelszínű vízkivétel;
 
 • zártszelvényű, hullámtéri terepszint alatti iker nyomócsatorna;
 
 • két gépegységes felszínalatti vízerőtelep, „S” kialakítású Kaplan turbinákkal;
 
 • szabadfelszínű alvízi medercsatlakozás;
 
 • áramszolgáltató hálózathoz kacsolódás.
 
A vízerőtelepen 2 db., az alvízi oldal felé hajló, „S” kialakítású kettős szabályozású, Kaplan turbina kerül elhelyezésre. A turbinákat az osztrák GLOBAL HYDRO ENERGY GmbH gyártja. A turbinák fő jellemzői:
  
 • hasznos szerkesztési esés: 4,45 m;
 
 • névleges vízszállítás: 2 x 26,0 m3/s;
 
 • szárnylapátos járókerék átmérője: 2240 mm;
 
 • szárnylapátok száma: 3;
 
 • névleges tengely teljesítmény: 2 x 1 MW;
 
 • fordulatszám: 170/perc;
 
 • maximális hasznosítható nettó esés: ~6,5 m;
 
A vízkivétel hossztengelye 45°-os szöget zár be a duzzasztott tér balparti rézsűláb irányával, ill. a duzzasztómű vízfolyás irányú tengelyével.
 
A vízerőmű megvalósításának eddigi fontosabb lépései:
 
•„Első kapavágás” (ünnepélyes projektindító rendezvény) 2011. július 14.
 •Munkaterület átadások 2011. december 7. és 16.
 •Mélyalapozási (réselési) munkák megkezdése 2012. január 25.
 •Szerkezetépítési munkák megkezdése 2012. április 26

Sipos Fishing Team

Címkék: erőmű körös duzzasztó

Szólj hozzá!

Erőmű épül Szentandráson

Sipos Fishing Team 2012.05.25. 16:53

A békésszentandrási vízi kiserőmű megépítésével Magyarország vízi áramtermelő kapacitása el fogja érni az 55 megawattot - mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára csütörtökön, Békésszentandráson. Bencsik János hozzátette, hogy az ország 2020-ig 14, 6 százalékos megújuló energia részarányt vállalt az Európai Unió előtt. "Ezt a vállalásunkat azonban csak hasonló kapacitású kis- és közepes erőművekkel tudjuk teljesíteni" - tette hozzá. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy legyen néhány nagyon hatékony, nagyteljesítményű alaperőmű, amelyek biztonsággal  tudják szolgálni az ország energia ellátását. "Emellett ugyan ilyen fontos számunkra, hogy meglegyenek az országban azok a megújuló energia alapú termelő berendezések is, amelyeknek a hasznát már nem csak a nagyok, legtöbb esetben a transznacionális társaságok tudják szedni, hanem a hazai kis- és közepes befektetők" - tette hozzá.
Mint mondta, ebbe a folyamatba illik bele a további három, az állam által támogatott kapacitásbővítés Felsődobszán, Ikerváron és Pornóapátiban, ahol a meglévő kis, illetve törpe vízi erőművek kapacitását emelik, illetve növelik a hatékonyságot. Az összesen 1,7 milliárd forinttal támogatott beruházások segítségével 2,8 megawatt többlet beépített teljesítményt fog jelentkezni. Békésszentandráson, a Hármas-Körösön a Hydro Power Consulting Kft. 2,7 milliárd forintból építi meg az 1942-ben épült helyi duzzasztónál a két megawatt kapacitású erőművét.
A fővárosi székhelyű és magyar magánszemélyek tulajdonában álló cég éves szinten 8,6 gigawattóra villamos energiát fog termelni Békésszentandráson - mondta Kapuváry Gusztáv, a beruházó vállalkozás ügyvezető igazgatja. Hozzátette, a társaság a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében egymilliárd forintos támogatást nyert el. A támogatáson felül a projekthez szükséges forrásokat a tulajdonosok hozzájárulásából, illetve bankhitelből biztosítják.
A két Kaplan turbinás erőmű beruházása a tervek szerint 2012 végére fejeződik be. A cég számításai szerint a fejlesztés 15 év alatt megtérül, ugyanakkor a környezetbarát beruházással évente nyolc ezer tonna széndioxidot váltanak ki. A Hydro Power Consulting Kft egyébként már korában átadott egy hasonló erőművet a Rábán Kenyeriben, s szintén egy kiserőművet tervez a Hernádon is.
 

Valószínű, hogy már nem horgászhatunk többé a duzzasztónál, az alsó padkán ülve...

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

Versenynaptár 2012

Sipos Fishing Team 2012.03.08. 17:33

Időpont - Verseny - Helyszín 
Április
április 7-8. Maros Mix Feeder kupa  Szeged, Maty-ér
április 14-15. Walterland-MAHOR kupa Szeged, Maty-ér
április 15. VIII. Centrum - King-Baits Nemzetközi Feeder Kupa  Maconka
április 15. II. Feeder Zoom nemzetközi feeder kupa Fehérvárcsurgói víztározó
április 16-22. II. MAX Masters Marathon Cup Nagyrédei horgásztó
április 21-22. III. Haldorádó - PV TV Feeder Kupa - páros csapatverseny Préri-tó
április 21-22. Dínó-MAHOR  Fehérvárcsurgó
április 27-29. IV. Flúgos Futam Amatőr Bojlis Kupa Akasztó, Kiskunsági főcsatorna
április 28. IV. Czibak Imre Páros Kupa – tavaszi forduló Cibakházi Holt-Tisza
április 28. TOP MIX - MAHOR Kupa Balatonújlak, Nyugati-övcsatorna
április 29. III.King-Baits Feeder Triatlon Kupa 1. forduló Maconka
Május
május 5. X. Haldorádó Duna NHT Tavasz - egyéni horgászverseny Ordas, Duna
május 5-6. Mozgás és látásssérült OB Sukoró, Velencei-tó
május 7-9. Pontyfogó OB 1. forduló Maconka
május 12-13. II. Lantos Mix Feeder Kupa Tiszakécske
május 17-20. Felnőtt OB elődöntő Sukoró, Velencei-tó
május 17-20. V. Cibakházi Bojlis Verseny  Cibakházi Holt-Tisza
május 20. III.King-Baits Feeder Triatlon Kupa 2. forduló Adács
május 21-23. Pontyfogó OB 2. forduló Maconka
május 26. DESEDA - TOP MIX Feeder Kupa Kaposvár, Deseda víztározó
május 26-27. Tubertini- MAHOR kupa Szeged, Maty-ér
Június
június 2-3. Klub VB Portugalia, Cabecao
június 2-3. Daiwa-MAHOR kupa Szeged, Maty-ér
június 4-9. III. Professzionális Bojlis Európa Kupa Maconka
június 9. IX. Verba tanya egyéni horgászkupa Nyíregyháza, Verba tanya
június 9-10. Sensas-MAHOR Kupa Szeged, Maty-ér
június 14-17. I. SBS-V.I.P. Bojlis Kupa Kemecse
június 16-17. XI. Haldorádó-Sikeres Sporthorgász Nemzetközi Feederbotos Kupa Maconka
június 23. XIV. Nógrád Megyei Hírlap - Grátisz - BSHE Tóparti Randevú Kupa Maconka
június 18-22. III. Ezerjó Nemzektközi Bojlis Kupa Mór, Ezerjó major
június 23. IV. Izsáki Horgász- és Pihenőpark Egyéni Horgászkupa Izsák, IHP
június 23-24. Európa-bajnokság  Spanyolország, Merida
június 25-27. Pontyfogó OB 3. forduló Maconka
június 25-30. V. Imperial Baits kupa Kaposvár, Deseda víztározó
június 30-1. OHCSB I-II Szeged, Maty-ér
Július
július 7-8. Feeder VB Belgium, Gent
július 13-15. Női, Veterán 50-60, U14. U18, U23 OB Sukoró, Velencei tó
július 14. Baráti Folyóvízi Horgásztalálkozó - Dunaalmás Kupa Dunaalmás, Duna
július 14-15. I. Izsáki Horgász- és Pihenőpark Maratoni Horgászkupa Izsák, IHP
július 22. III.King-Baits Feeder Triatlon Kupa 3. forduló Harsány
július 27-29. 3H-3 - Haldorádó Halaton Hétvége Fonyód, Balaton
július 28-29. U14-18-23 VB Radece, Szlovénia
július 28-29. Tubertini Feeder kupa Szeged, Maty-ér
Augusztus
augusztus 3-5. Klub OB Szolnok, Alcsisziget
augusztus 4. V. Verba tanya páros horgászkupa Nyíregyháza, Verba tanya
augusztus 4-10. XII. Tiger Baits - PV TV Palotás Kupa Palotás
augusztus 10-12. Feeder Magyar Bajnokság Szeged, Maty-ér
augusztus 10-12. Veterán VB. Portugalia, Penacova
augusztus 11-12. Mozgás és látásssérült VB Portugália, Coimbra
augusztus 18-19. King-Baits - Maconka "24" Kupa Maconka
augusztus 18-19. Horgászklub kupa Szolnok, Alcsisziget
augusztus 25-26. I. Haldorádó-Duna Feederkupa Ordas, Duna
augusztus 25-26. Női VB Hollandia
augusztus 27-1. IV. Professzionális Bojlis Európa Kupa Maconka
augusztus 30-2. Felnőtt OB döntő Szolnok, Alcsisziget
Szeptember
szeptember 8-9. VII. Haldorádó-Daiwa Nemzetközi Feeder Szuperkupa Maconka
szeptember 13-16. VI. Cibakházi Bojlis Verseny  Cibakházi Holt-Tisza
szeptember 15-16. TOP MIX Finomszerelékes Pontyfogó Kupa Baté
szeptember 15-16. Felnőtt VB Csehország, Uherske Hradiste
szeptember 16-21. I. Harsány - King-Baits Bojlis Kupa Harsány
szeptember 22. I. Lantos Mix Folyóvízi Feederkupa Csongrád, Tisza
szeptember 22. V. Izsáki Horgász- és Pihenőpark Páros Halfogó Kupa Izsák, IHP
szeptember 22-23. II. Walterland Feeder Kupa Maconka
szeptember 29. IV. Czibak Imre Páros Kupa – őszi forduló Cibakházi Holt-Tisza
szeptember 29. XI. Haldorádó Duna NHT Ősz - egyéni horgászverseny Ordas, Duna
szeptember 29-30. Maros Mix-MAHOR kupa Oravecz István emlékverseny Szeged, Maty-ér
Október
október 6. XII. Haldorádó Netbarát Vándorkupa - egyéni horgászverseny Préri tó
október 6-7. Tímár-Perfect MAHOR kupa Szeged, Maty-ér
október 13. EA record Kupa Szeged, Maty-ér
október 27-28. Horgászklub Feeder kupa Tisza
November
november 3-4. Horgászklub kupa Szeged, Maty-ér
December
december 8. Menyhalas Mikulás-party Solt, Duna
 

Sipos Fishing Team

Sipos János

Szólj hozzá!

Az év hala a széles kárász

Sipos Fishing Team 2012.01.09. 12:59

Lezárult „Az év hala – 2012” címért folyó verseny, amelyet 2011 szeptemberében hirdetett meg honlapján a Magyar Haltani Társaság. A fordulatokban bővelkedő, tízezres közönséget megmozgató szavazás győztese a széles kárász lett. Nyertese azonban három van, ugyanis a második lápi póc és a harmadiknak befutó szilvaorrú keszeg is olyan publicitást kapott, amilyenre e nélkül nem lett volna esélye – összegezte a Kárpát-medence őshonos halainak népszerűsítését célzó akció eredményét Harka Ákos, a társaság elnöke. Egy éve két és félezer, most - a nagyobb médianyilvánosságnak köszönhetően - tízezernél is több szavazat döntött az év haláról. A Magyar Haltani Társaság honlapján szervezett választás izgalmasan alakult. Az élen egymást váltogató jelöltek közül végül a széles kárász szerezte meg a győzelmet, megelőzve a lápi pócot és a harmadik helyezett szilvaorrú keszeget. Mindhárom jelölt méltó lett volna a kitüntető címre. A széles kárász valószínűleg annak köszönheti győzelmét, hogy a természetvédők és a horgászok körében egyaránt ismert, és mindkét csoport szimpátiáját élvezi - értékelte a helyzetet Harka Ákos. A színezete miatt aranykárásznak is nevezett halnak ötven éve még sűrű állományai éltek a növényekkel gazdagon benőtt holtmedrekben, csatornákban és mocsarakban, de napjainkra élőhelyeinek túlnyomó többségéről kiszorította a Magyarországra 1954-ben behozott ezüstkárász, a szomszédos Romániából pedig már gyakorlatilag eltűnt. Megritkulása a nyelvhasználatunkban is változást idézett elő. Ötven éve a kárász szó még a széles kárászt jelentette (Carassius carassius), napjainkban viszont a mindenfelé megtalálható ezüstkárászt (Carassius gibelio). Ha az előbbiről kívánunk szólni, akkor ma már elé kell tennünk a széles jelzőt (amelyen a hal „magassága" értendő), vagy aranykárászt mondunk.

A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének munkatársai kidolgozták a faj mesterséges szaporítását, így lehetőség van ivadékainak kihelyezésére. A Haltani Társaság arra biztatja a halgazdálkodókat, a kisebb-nagyobb horgászegyesületeket, hogy éljenek e lehetőséggel, s telepítsenek széles kárászt is az erre alkalmas vizeikbe. Ezzel - amellett, hogy megteremtik a mesék aranyhalának fogási esélyét - sokat tesznek a faj fennmaradásáért is.

Sipos Fishing Team 2012 - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

SFT TV

Sipos Fishing Team 2011.11.24. 17:10

Sipos Fishing Team online stream

 

 

Sipos János - Sipos Szabolcs - 2011

Szólj hozzá!

Sport Fishing World Championships 2011

Sipos Fishing Team 2011.08.30. 19:36

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

Horgász Világjátékok 2011

Sipos Fishing Team 2011.08.30. 18:41

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

Horgász Világjátékok - program

Sipos Fishing Team 2011.08.30. 18:37

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

Melyik a legnépszerűbb horgászmódszer?

Sipos Fishing Team 2011.08.11. 17:56

Gyakori vitaként vetődik fel vízparti berkekben: vajon egy-egy horgászmódszernek mennyien is hódolnak hazánkban, esetleg az örök „riválisok” közül kinek a tábora nagyobb? Finomszerelékeseké, avagy a pergetőké, netán a bojlisoké? Érdekes felvetés: annál is inkább, mert a statisztikák évezredében nem készült még erről felmérés.

 Pontosabban készült egyfajta. Történt néhány éve, hogy egy békéscsabai horgászbolt, vásárlói körében kérdőívet töltetett ki arról faggatózva, hogy személy szerint, ki melyik horgászmódszernek a képviselője, melyik horgászati irányzat kedvelője. A bolt dolgozóinak tippjei a finomszerelékes stílus és a pergetés között oszlottak meg. Legnagyobb meglepetésre sem egyik, sem másik nem lett befutó. A régimódi, modern és divatos besorolásokat nélkülöző, egyszerűen csak leülős-fenekező kétbotos horgászatot vallották legtöbben a kedvenc halfogási módszerüknek. Persze ez lehet pontyozó, keszegező, ragadozóra szerelt is egy jófajta 0,25-0,30-as „zsineggel”, és talán éppen ez adja azt az univerzitását, mely miatt nem lehet letaszítani a horgászmódszerek képzeletbeli trónusáról. No meg talán az, hogy a költségeit a leginkább lehet minimalizálni, nem szükséges a „high tech”, ha eszik a hal, ugyanúgy eredményes.
Persze nyilván egy adott közeg véleményéről még nem lehet általánosítani, hiszen az nagyban függhet a környező vízterületektől, az azok által már eleve behatárolt horgászlehetőségekről, az ott élő emberek generációs gyökereitől és egyáltalán egy adott időszak horgászaktivitásától, ami erősödik és gyöngül annak tekintetében, hogy éppen milyen szezonját mutatja a halfogás esélye. Mégis, azért azt lehet látni és sejteni, hogy melyik irányzatok vannak folyamatosan feltörekvőben, melyek élik örök reneszánszukat.
A szaklapok persze igencsak becsapós, olykor hamis képet tudnak festeni. Egy kezdő horgász, aki pusztán a médiák és hírportálok nyomán kíván tájékozódni erről, könnyen elhiheti, hogy a fél világ bojlis nagypontyot akar fogni, és hogy a rakósbot néhány év múlva olyan kötelező tartozéka lesz egy valamirevaló finomszerelékes horgász-eszköztárnak, mint cowboynak a colt.
Persze egy szélesebb horgásztömeg szokásit a társadalmi normák is nagyban alakítják. Az édesvízi horgászkultúrában, az olaszoknál a harcsa szeméthal, míg a franciáknál bodorka az isten, az Egyesült Államokban pedig inkább a sügér és pisztrángfélék horgászata hódít, ami ez esetben már eleve megad egy bizonyos technikai és módszerbéli sajátosságot, itt a pergetés és a legyezés népszerűségét. Érdekes, hogy a ponty náluk „bad fish”, és egyenesen iszaptúró alantas lénynek tekintik, s mint olyan, így nem is lehet vonzó horgászzsákmány.
Valahogy meg is lehet őket érteni. Furcsa, de nálunk a horgászat egén meg épp a pontyok csillaga ragyog a legfényesebben és legmagasztosabban. Persze ilyen „bad fish” kategóriába sorolják a már említett taljánok a domolykót is, melyek kilós-kétkilós példányai százával úszkálnak olyan hétköznapi helyeken, mint a Padovát átszelő folyócskában, s legfeljebb a belvárosban sétáló turisták pöckölnek azoknak egy-egy mazsolaszemet a fagyiból. No, az olaszos domolykófelfogást meg mi nem értjük.
Egyszóval sok nemzet, sokféle horgász, de egy bizonyos: egy adott ország horgozóinak azért vannak általánosítható módszerbeli szokásai. Nálunk is vannak tehát favorit stílusok és kevésbé közkedveltek, de hogy mi is lehet a sorrend arra igazán nem könnyű válaszolni.

Forrás: Körös-horgász

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

Tón vón jó!

Sipos Fishing Team 2011.05.23. 10:49


Nagyobb térképre váltás

Szólj hozzá!

Holtágak a Körös mentén

Sipos Fishing Team 2011.03.30. 13:05

A Körös-vidék több mint félszáz holtmedrének zöme a megyében található, de horgászatra nem mindegyik alkalmas. Igen eltérő méretűek és nagyon különböző környezeti állapotban vannak. Gyakorlatilag a Hármas-Körös kivételével az összes többi élővíz holtmedre a hosszú távú horgászcélokat tekintve elpusztult vagy erősen pusztulóban, egy-kettőt igyekeznek csupán kisebb horgászközösségek és önkormányzatok megmenteni.
A Hármas-Körös holtágai közül sem mindegyik egyforma, de a legtöbb megfelelő állapotnak örvend és mind többet igyekeznek állapotmegújítással értékeiben megőrizni. A már régóta horgászszövetségi intenzív vizek mellett egyre többnek a halászati joga kerül horgászközösségek kezébe. A halászszövetkezet kezelésű vizek a tapasztalatok szerint a holtágak esetében is kevésbé halasak, nagyobb mennyiségben busát, kárászt észlelik helyenként a horgászok bennük.
A holtágak beépítettsége változó. Valahol teljes a vízparti tulajdonosok általi területsajátítás, de akadnak még vadvízjellegű ágak is. A környezet persze még itt sem közelítheti meg a folyóvizek varázsát, de a halállományt az intenzív telepítésekkel talán könnyebb egyensúlyban tartani, mely egyensúly sajnos sok holtág esetében igencsak a ponty felé billen. Éppen e mesterséges kezelés miatt nem olyan változatos a halállományuk, mely főként a pontyot, amurt, keszeget, kárászt jelenti leggyakrabban, aztán nagy szakadék a süllő, harcsa, csuka, balin – és egyéb halakat már ne is említsünk – hátrányára. A megyei holtágak, mint horgászvizek jelenlegi és jövőbeni jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy itt található a tiszai vízrendszer két legnagyobb holtmedre a Kákafok és a Peres is.

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

Hármas-Körös - alvíz

Sipos Fishing Team 2011.02.15. 18:47

A békésszentandrási duzzasztó által felvízre és alvízre osztott Hármas-Körös alvízére 47,5 km esik, ez kevéssel, több mint a felét teszi ki a folyó teljes hosszának. Érintett települései: Békésszentandrás, Öcsöd, Kunszentmárton, Szelevény, Magyartés, Csongrád. Míg a felvíz nyári vízszintjét – a folyó nyugalmi állapotában – a duzzasztó határozza meg, addig az alvíz esetében ez több tényezőtől is függ. Az alaphelyzetet véve – mikor nincs árhullám és átlagos a vízhozam – a duzzasztókapukról alázúduló Körös, a felvíz szintjénél mintegy 3-4 méterrel alacsonyabban robog tova a kb. egyharmaddal keskenyebb, magas partfalú mederben.
Az alvíz meredek rézsűjű mederszelvénye innentől mintha csak a Tisza kicsinytett más volna, a benne siető víztömeg sebessége is nagyban hasonlít a Tisza „húzós” folyására, az 1 m/s sebességet rendesen eléri vagy meghaladja. (Ha megint csak horgásznyelvre szeretnénk lefordítani, akkor ez annyit tesz, hogy egy 0,20 mm-es zsinóron egy 60-70 g-os laposólom áll meg biztonsággal a mederben.)
Míg a felvíz vízszintjét a vízlépcső nagymértékben képes befolyásolni, addig az alvízre kevésbé van hatással. Nyilván ha több vizet ereszt el, akkor gyorsabb folyást generál, ha kevesebbet, akkor lassabbat, de összességében az alvízi szintre, mesterséges és kiszámítható módon kevés lényegi hatást tud gyakorolni. Ami az alvíz szintjét meghatározza, az kizárólagosan a vízgyűjtőről érkező árhullámok és a Hármas-Köröst befogadó folyó, a Tisza vízállása. Az év legnagyobb részében, gyakorlatilag ez utóbbi határozza meg az „alkörösi” vízállást, mint tulajdonképpeni, a duzzasztók megépülése előtt, az egész Körös-Berettyó vízrendszerre befolyással lévő természetes hatás.
Ha a Tisza magas, a Hármas-Körös alvize is az, ha alacsony, akkor a duzzasztó alatti Hármas-Körös szakaszon is alacsony a víz. Ezen alvízi szint, a duzzasztó által sokszor változatlan felvízi szinttől függetlenül képes állandó süllyedésre-emelkedésre a Tisza miatt. Éppen ezért olyan, mint nyári és téli vízszint (amit a felvízen a duzzasztó állít be), nem is különíthető el az alvízen. A Tisza befolyása alól csak az a kivétel, ha a Körösök vízgyűjtőiről érkezik akkora árhullám, ami önmagában is magas vizet produkál a folyó teljes alvízi és felvízi szakaszán, bár ez legtöbbször szintén magas tiszai vízállásokkal esik egybe. Mindenesetre elmondható, hogy a Körös nyugalmi állapotában az alvíz szintjét a Tisza szabályozza. Aki kicsit is tisztában van a Tisza vízállások léptékeivel, az előtt világos, hogy ez az alvízre vetítve könnyedén több méteres ingadozásokat jelenthet az év bármely szakában.
Látható tehát, hogy vízjárás tekintetében egy duzzasztómű mennyire különböző hatásokat képes érvényesíteni egy folyó felvízén és alvízén, így a Hármas-Körös esetében is. Ebből persze – mint egy láncfolyamat –, egy sor egyéb különbség is adódik, a víz ökoszisztémáján át a mi esetünkben a horgászati lehetőségekig. Vegyük sorra néhány bennünket, horgászokat érintőt.
Bár a Hármas-Körös alvize hasonló medervonulattal rendelkezik a felvízhez – megmaradt kanyarok és holtági átvágások váltakozása –, mégis teljesen más környezeti látványként tárul a szem elé. Míg a duzzasztott felvíz magassága, a partéltől illetve hullámtéri szinttől csupán 0,5-2 méterrel található, közel a mederteltséghez, addig az alvíz, meredek, katlanszerű, keskeny mederben folyik, átlagosan 3-6 méterrel alacsonyabban a partélnél illetve a hullámtér szintjénél.
Holdbéli táj, mondják olykor, hiszen az alvíz minden bizonnyal a hazai síkvidéki élővizek egyik legvadregényesebb arcát mutatja. A magas partoldalakról vízbecsúszott fák, az élesre mart agyagfalak rabul ejtik nem csak a horgászfantáziát, hanem a természet szépségeiben örömet keresők képzeletét is.
Míg a felvíz már inkább a dévér és márna szinttáj kevert jellegét hordozza, (iszapos-márgás meder, sokszor lassú, szinte álló víz), addig az alvíz inkább a márna szinttáj arcát mutatja (agyagos-márgás meder, gyorsabb vízáramlás.) A meder átlagos szélessége 50 méter, de a szűkületeknél vagy extra alacsony vízállásnál van ahol a 40 métert alig éri el, szélesebb kanyarívek kiöblösödésénél vagy nagy víznél azonban 60-70 méter is lehet egy-egy ponton.
Az „alkörös” vízmélységét nehezen lehet átlagolni. Talán a jóval erősebb sodrás is tehet róla, hogy rendkívül változatos a mederképlet. Nem csak a gödrök, visszaforgók, padmalyok határozottabbak, hanem a felvízen általános érvényű szabályok sem érvényesek annyira, a kanyarok és kanyari átvágások esetében. Míg a felvízen a kanyarok és ívek utáni egyenes szakaszokon megbízhatóan beáll a víz egy átlagra, addig az alvízen ez nem érhető ennyire egyértelműen tetten.
Akad olyan alvízi „egyenes”, ahol kilométereken keresztül 1,5-2 méter a mélység, máshol 3-4 méter, van ahol 4,5-5-ös víz van, nem beszélve a kanyarokról, ahol 5-6 méteres gödröktől a 10 méternél mélyebb kutakig bárminemű mederképlet előfordulhat. Annyi bizonyos, hogy egy alacsony nyári vizet véve alapul, a legsekélyebb medervonulat csupán 1-1,5 méter – szinte gázolható –, míg a legmélyebb pontok 11 méter körüliek, amihez ha hozzávesszük a felvízhez hiányzó 3-4 méter szintkülönbséget, akkor látható, hogy az alvíz relatív legnagyobb mélységei túltesznek a felvízén.
Tovább színesíti az alvíz „mederrepertoárját”, hogy míg a Hármas-Körös felvízén nagy kőszórásos partvédelmet nem találunk, addig az alvíz egy-egy jókora megmaradt kanyarját teljes hosszában kőpaplannal terítették le. Ilyen végigkövezett kanyar pl. a Péterszögi-kanyar Kunszentmártonnál, ami régente híres süllőtanya hírében állt. Persze, mint egykori, márgás, kérésztelepeket rejtő kanyarok nyilván veszteségek a folyó ökológiája számára, mint jó horgászhelyek azonban gazdagítják a lehetőségeket. Csakúgy, mint az alvíz medrében is szép számmal található, partélekről becsúszott fák sokasága, amelyek egyes kanyar-együtteseknél komplett akadó-rendszereket alkotnak az alvízen.
Az alvízen, mint potenciális horgászhelyeket, feltétlenül meg kell említeni a befolyókat, melyek a felvízzel ellentétben sok esetben még "működnek", azaz valóságosan "befolynak", mivel az alvíz nyugalmi vízszintje, a hullámterek visszafolyó fokainál és a holtági befolyó csatornáinál általában alacsonyabban van. Ha víz érkezik ezeken, akkor bizonyosan odavonzzák az apró- és általuk a ragadozó halakat, ráadásul sok befolyó környezete mérsékelten kövezett, s ez tovább növeli haltartó képességüket.
Ami az alvíz hullámterét illeti, nagyban hasonlít a felvízére. Vannak teljesen elhanyagolt és állandóan gondozott területei is, de talán ez utóbbiak több helyen érhetők tetten. Az alvíz – mentetlen holtágak miatt – helyenként jóval tágasabb hullámterein, sok helyen találhatóak óriási kaszálók, de előfordulnak kisebb, művelés alá vont területek is. E területeken általában kijárt hullámtéri utak is találhatóak, de nyilván ezeknek nem a horgászhelyek megközelítése a céljuk, főleg, ha nincs is különösebben kiemelkedő horgászhely a közelben.
Itt is érvényes tehát a felvízi szabály: a hullámtér állapotától szinte független az a tény, hogy van-e jó és jól megközelíthető parti állás vagy sem. Ezt kizárólag az dönti el, hogy lehet-e halat fogni vagy sem. Ha igen, akkor a horgász árkon-bokron keresztül is utat tapos, de ha nincs miért, akkor a legszebben gondozott hullámtér közelében sem találunk horgászhelyet. Az alvízen, ez a tiszai torkolat közelében sok helyen megfigyelhető és hogy miért fokozottan itt, az majd később érthetővé válik.
Összességében elmondható tehát, hogy az alvíz, sokkalta változatosabb, sokkal természetesebb jelleget hordoz, mint a mesterségesen jobban befolyásolt felvíz. Sajnos ez a halállományban és a horgászati lehetőségekben korántsem mutatkozik meg mindig.
A Hármas-Körös alvize bár nem olyan tekintélyes víztömeg, mint a felvíz, ennek ellenére szintén rendkívüliek az élőhelyi adottságai. Halállománya hasonló a felvízéhez, ugyanúgy megtalálható a hazai halfauna mintegy kétharmada, ugyanúgy függ az állomány általános minősége az embertől és ugyanúgy nem lehet elkülöníteni pontyos-, vagy harcsás-, vagy keszeges- süllős-szakaszt, legfeljebb tartózkodási helyeket egy szakaszon belül táplálkozás, pihenés, szaporodás függvényében, aminek nyilván az alvízen is megvannak horgász-halász berkekben a sokat tapasztalt ismerői. És persze vannak a felvízhez hasonlóan egykor országos hírű környékek is, mint a már említett kunszenti részek vagy öcsödi területek, bár ezek a felvíz Gyoma környéki hírnevéhez régente sem értek fel.
Az alvízen manapság általános horgászzsákmány a harcsa, süllő, csuka, balin, sügér, ponty, amur, karika-, bagoly-, dévér-, laposkeszeg, jász, kárász, busa, menyhal, széles durbincs, egyes helyeken a márna, kevésbé, de horogra kerül compó, domolykó, selymes durbincs, kősüllő, garda, ritkán angolna.
A halak közel azonos és nem túl nagy egyedméretűek az alvízen is, harcsából 1-3 kg az általános, öt kiló feletti már itt is jó eredmény, tíz feletti szintén ritka, a kapitális pedig kivételes.
Süllőből 0,5-1,5 kg a standard, de minden évben azért itt is fognak kapitális jószágot, balinból és csukából talán egy leheletnyivel nagyobb az egyedméret, de a hatalmas példányok mégiscsak ritkák.
Pontyból talán kissé nagyobb 2,5-4 kg az átlag, de nyurgapontyból és azok vénjeiből időnként több található az alvízen. Egy-egy szép tíz feletti vadponty még ma is akad, de néhány esztendeje még 20 kiló közelében is fogtak minden évben egyet-egyet. Egy ekkora hallal megbirkózni a húzós alvízen felejthetetlen élmény és bizony az alvíz legendáiért nem egyszer egy-egy ilyen kaland a „felelős”. Telepített példány kevesebb, inkább a „félvad” tiszai tövesek tűnnek fel helyettük. Amurból igazán kicsi példány itt sem jellemző és jobbára csak a nagy etetéseken lehet számítani rá, igaz akkor itt is kapitális példányokra.
A keszegállomány egy fél tenyérrel sokszor nagyobb egyedméretet mutat, olykor egészen szép karikakeszegek és 40-50 dekás bagolykeszegek is bolyonganak nagyobb számban az alvízen és gyakrabban lehet elcsípni öreg dévéreket; szerencsések horgán egy-egy két kiló fölötti is „lapát” is feltűnhet. A jász itt sem okoz csalódást, kilós példányaik itt sem ritkák.
Mint látható, ha sok és nagy különbség nem is, de némi frissebb, kedvezőbb állapot mégiscsak mutatkozik az alvíz halállományában. Ennek oka ugyanaz, mint a természetesebb vízmozgás, jelesül az alvíz közvetlen kapcsolata a Tiszával. A folyószabályozások előtt, a Körös-Sárrétek irdatlan mocsárvilága halasította a Tisza környezetét, ma ez éppen fordítva van, a Tisza halasítja a Körös vízrendszerét.
E halasítás tulajdonképpen azt a folyamatot jelenti, mikor a tavaszi, ívási- és fő vándorlási időszakban a nagyobb folyókból, tömegével vonulnak fel a mellékfolyókba a halak, így minden évben a tavaszi nagyvizekkor a Tisza is újrahalasítja a Körösöket aktuálisan olyan mértékben, mint amilyen az áradás nagysága, időszaka és a Tisza halállománya. Ilyenkor általánosan kiegyenlítődik a Körös halállománya is, a vándorló-vonuló halak elfoglalják, „elosztják” egymás közt a régi-új élettereket. Ilyen spontán halasodás év közben is bekövetkezhet a Tisza által a Körösökön, főként, ha olyan árhullám jön, mely jobbára csak a Tiszán vonul le, s ilyenkor a halak következetesen kihúzódnak a tiszta vizű Körösbe.
Ennyi előzmény után érthető, hogy mivel a Körös-Berettyó vízrendszeren a Hármas-Körös alvízének van a legközvetlenebb kapcsolata a Tiszával, a legdirektebb módon határozza is meg a halállományát. Gondolhatnánk, hogy ezek szerint, a legnagyobb halállomány éppen ezért mindenkor az alvízen van.
Ez az állítás nem állja meg a helyét. A Tisza-hatás kettős. Hoz is, visz is. Az általánosan örökérvényű tapasztalat, hogy tavaszi időszakban, főleg, míg a Tisza miatt még nagy az alvízi szint, de a Körös már nem árad, rendkívüli halbőség tud mutatkozni az alvízen. Mindent lehet fogni, viszonylag szép egyedméretekben. Még a régi módszerekkel is, egy ólmos-páternoszteres szerelékkel, gilisztával csalizva is remek horgászélményben lehet részünk. Dévérek, jászok, ponty, harcsa, márna és még lehetne sorolni, milyen halak ostromolhatják a mederszélre hajított fenekezőt.
A legjobb időszakok kétségtelenül ezek. Amíg marad a nagyvíz, addig maradnak a halak az alvízen. Ahogy apadni kezd a Tisza és csökkenni kezd a körösi alvízi szint, a halak elkezdenek kifelé húzódni a Tiszába. (A felvízről is húzódnának, de a duzzasztó „megtartja” őket.) Az alvízen nincs, ami ösztönük útjába állhatna. Az 1980-as években üzemen kívül helyezett, tiszai torkolat előtt 4,5 km-rel lévő bökényi duzzasztómű ezt sokáig megakadályozta, de azóta a halaknak a békésszentandrási duzzasztóig szabad járása van a Tiszából a Körösbe és fordítva. Nyilván a horgászok kevésbé, a természetes folyamatokat támogatók pedig inkább örülnek ennek. Ez a tavaszi, természetes halasítást elősegítő folyamat, nyárhoz közeledvén annyira a visszájára tud fordulni, hogy az alvíz, extra alacsony vízálláskor, képes szinte teljesen leürülni.
A csongrádi horgászok és halászok jól tudják, hogy ha a Körös hőmérséklete eléri a 15 fokot, a halak kezdenek kihúzódni a hűvösebb Tiszába. Ha ez a folyamat pedig erős apadással is jár, netán a 2009-es év rendkívüli aszályával és alacsony vízállásával, akkor az mágnesként „húzza” ki a halak az alvízről a szőke anyafolyóba. Persze ha viszonylag magasabban marad a víz nyárára, akkor a mélyebb alvízi szakaszok megtarthatják a halat, főleg az olyanokat, melyek jobban ragaszkodnak az elfoglalt élettérhez, mint süllő, harcsa, de a keszegek, pontycsapatok érzékenyebbek erre.
E jelenség az alvízen belül is különböző mértékű lehet, nyilván a torkolathoz közelebb lévő szakaszok a „legérzékenyebbek” e tiszai-körösi halvándorlásra. Szelevényi, kunszentmártoni horgászberkekben alapigazság, hogy tavasszal lehet csak komolyabb eséllyel halat fogni a Körösön, aztán a nyártól, az adott év vízjárásától függően ugyan, de kisebb-nagyobb mértékben bizonyosan csökkenek a halfogási esélyek. Ez igen szélsőséges is lehet: kezdve, hogy a Kunszent alatti Farkas-kanyar kövezésein azért még lehet számolni erre-arra, vagy éppenséggel teljesen érdemtelen leülni a biztos kudarc tudatával.
Persze mindig marad valamennyi hal, olyan nem létezik, hogy a szó szoros értelmében haltól üres legyen egy folyószakasz, de néhány lézengő tenyeres keszegcsapat vagy egy-egy akadón megbúvó retúrsüllő a horgászesélyek előtt egyenlő a semmivel. A lényeg tehát általános: az alvíz az év első felében általánosan sokkal jobb lehetőségeket rejt. A nyári „halvesztést”, tovább súlyosbítja az a tény, hogy az alvíz 47,5 kilométeréből jelenleg 40 kilométer halászati hasznosításban van, ami mindenkori komoly gyérülési tényezőjét jelenti az alvíz halállományának.
Nem egyszerű tehát meghatározni az alvízi halállományt, mint ahogy azt sem lehet biztonsággal megmondani, hogy mire számíthat az ember egy-egy horgászatkor. Tapasztalat és friss információ birtokában is mindenkor nagy lutri az alvízi horgászat. Sokan jöttek már haza hal nélkül a híres Daru-kanyarból az ideálisabbnál ideálisabb körülményekben bízva, másszor a lehetetlen kinézetű folyó mesés zsákmánnyal jutalmazta azt, aki ennek ellenére rápróbált. Talán ez teszi ma is az alvizet annyira titokzatossá és vonzóvá sok körösi horgász számára.

Horgászmódszerek

Ami a horgászmódszereket illeti, csakúgy, ahogy a felvízen, itt is igen széles skálán mozognak, lévén, hogy az alvizet kísérő településeken is erős gyökerei vannak a horgászhagyományoknak. A pergetés, a kuttyogatás, mártogatás, a fenekező technikák itt is a legáltalánosabban alkalmazott módszerek, de a modern finomszerelékes horgászat úsztatós technikáit egyenesen ide találták ki. Alacsony víznél sok helyen, akár egy spiccbottal is elérhető a medertörés, rakósnak általában optimális a táv és a mélység, bolognaival pedig igazán szép „hosszúkat” lehet úsztatni. Szemet gyönyörködtető vegyes keszegzsákmány lehet jutalma annak, aki pirkadattól meghorgássza a reggeli órákat egy rendesebb alapozó etetésen úsztatgatva.
A komolyabb zsákmányra pályázók általában itt is kukoricával etetnek, olykor nehezítésként agyagba gyúrva a szemeket, hogy biztonsággal „megüljenek” a kívánt helyen. A feederes, pickeres technikák is kiválóan működnek, a rezgőspiccek elvének lényege sokkal inkább érvényesülni tud a húzós vízen, ráadásul elég sokszor csak ráejteni a szereléket a 10-15 méterre lévő medertörésre.
A pergetés, tapogatás partról és csónakból egyaránt könnyen kivitelezhető, s azokban az években, mikor a felszínen éjszaka gyakorta táplálkoznak a ragadozók, kezdő pergetők is könnyen tehetnek szert sikerekre, hiszen a keskeny mederben a partról könnyebben elérhető egy-egy rablás környezete, mint a szélesebb felvízen.
Sajnos az egész alvizet gyakorta sújtja egy nagyon bosszantó, horgászatot ellehetetlenítő jelenség, a sodródó vízinövények problémája. Még a felvízen, Mezőtúrnál becsatlakozó Hortobágy-Berettyó főcsatorna tehet róla, melynek szerves anyaggal fokozottan terhelt vizében, sokszor már kora nyárra rendkívüli mennyiségű vízinövény burjánzik el a békalencsétől a különböző hínárfajokig. E növénytömeget a Hortobágy-Berettyó hármas-körösi becsatlakozásánál (Árvízvízkapu) nem emelik ki, hanem az egész szép lassan, az év második felétől folyamatosan belemosódik a Körösbe. Aszályos, meleg nyarakon ez olyan mértékű, hogy az Árvízkaputól a Hármas-Körösön egybefüggő zöld hínárfolyam úszik le először a felvíz, duzzasztóig hátralévő szakaszán, majd az egész alvízen, bele a Tiszába.
Bizonyára káros ökológiai hatásait is ki lehet mutatni e „szennyező” anyagnak, de a horgászatra kifejtettett mindenképpen. Az alvízi horgászatot teljességgel ellehetetleníti, mert a vízközt és vízfelszínen sodródó növényzetet pillanatok alatt „felszedi” a horgászzsinór, s az egész szerelék máris a partszélen köt ki. Nagyon bosszantó dolog, ilyenkor sok horgász keserűségében inkább le se jár az év második felétől az „alkörösre”, mert nem elég, hogy a gyakori aszályos nyarakon kevés hal, még a horgászat fizikai kivitelezhetősége is korlátozott. Mivel a vonuló növénytömeg a vízitúrázók körében sem egy „ínycsiklandó” látvány és a turizmusra kétségtelenül negatívan hat, e probléma megoldása mindenképpen sürgető feladat.
A Hármas-Körös alvízén jelenleg három halászati jogbirtokos osztozik: a felvízen is jogot gyakorló Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége illetve a Körösi Halász Szövetkezet, valamint a nagyobbrészt már inkább tiszai területek felett illetékes Tisza Halászati Szövetkezet. Érdekes, de legjobb horgászterületnek itt is a horgászszövetség által kezelt terület mondható, bár az alvíz esetében e tényt más, természetes tényezők is erősítik, s persze a már említett tavaszi nagyvizekkor pedig éppenséggel nincsenek is nagy különbségek.
E szóban forgó horgászati kezelésű szakasz – mint egyetlen ilyen alvízi terület –, tulajdonképpen a felvizet „bezáró” horgászkezelésű rész alvízi folytatása még mintegy 7,5 km-en keresztül. E kezdeti, duzzasztó utáni alvízi szakaszról mondható el, hogy több-kevesebb, de mindenkori halállomány tartózkodik rajta, még akkor is, hogyha a Tisza „elszívó” hatása az alvízi körülmények hatására erőteljes. Ennek az oka egyrészt magától a tiszai torkolattól értelemszerű legnagyobb távolság és maga a békésszentandrási duzzasztó, melynek üzemi időszakban állandóan oxigéndús alvízi környezete nagy vonzerőt jelent a környék halállományára.
A duzzasztókapuk utáni első száz méter, a „zubogó”, lokális szinten ma kétségtelenül az egész körösi vízrendszer legnagyobb halsűrűséget jelentő helye. A friss, beoldódó oxigén okozta csáberőt csak fokozza, hogy közvetlenül a duzzasztó után, mintegy száz méterre van a 29 km hosszú Kákafoki-holtág kifolyója, amin az áprilistól-novemberig szivornyával állandóan mozgatott holtág vize áramlik nagy erővel kifelé, rengeteg szerves táplálékot szállítva a Körös vizébe. Minden zsákmányként szóba jöhető halfaj előfordul itt.
Ennek okán, s hogy a vízi létesítménynek könnyű és időjárástól független a megközelíthetősége, e helynek állandó a horgászati leterheltsége. Emiatt nem olyan egyszerű a temérdek halból egy-egy szebb példányt fogni, nem beszélve arról, hogy az ilyen „szebb” példány elve egyre kevesebb itt is. Mindenesetre az ügyesebb keszegezők ritkán mennek el élmény nélkül, csakúgy a pergetők, akiknek még a rutintalanabbja is – ha elég kitartó – egy-egy kissüllő, kisbalin fogásának élményével gazdagodhat.
A duzzasztó után mintegy hat kilométeren viszonylag egyenes mederrészeken szalad a víz, rengeteg jó horgászhely található mindkét parton, s el lehet mondani, hogy ez az egész alvíz legfrekventáltabb horgászterülete. Nyilván a már említett, duzzasztó által kifejtett hatás is tehet arról, hogy több-kevesebb hal mindig tartózkodik errefelé, de a duzzasztó utáni egyenes mederrészek kedvező tulajdonsága, hogy számos olyan márgás talajrétegen keresztül haladnak, melyek kiváló táplálékforrást jelentenek a halaknak a bennük lakó kérész- és egyéb rovarlárvák miatt. 
Csakúgy, mint az egyenes részek után következő, s egyben a horgászkezelésű szakasz alsó határát jelentő merész dupla kanyarív, a Daru-kanyar, mely legendái az egekig érnek. Az akadóival és gödreivel tarkított, látványnak sem utolsó folyórész kétségtelenül kiváló élettér a halak számára, ligetes partvonala pedig szinte tökély a horgászidillnek. Rapszodikus hely azonban, nagy tapasztalatot és olykor nagy kitartást igényel, de valóban rengeteg, szebbnél-szebb hal került már horogra itt, akár harcsát, nyurgapontyot, dévért, vagy süllőt említsünk.
A kanyar utolsó ívének kifutása a halászati jogbirtokos-határ, innentől a Körösi Halászati Szövetkezet a gazda. A medervonulat, dacára a folyó vonalának egy erősebb törésére ellenére egyneműbbé válik, s ennek okán egészen Öcsöd határáig alig találni horgászhelyet. Az Öcsöd alatti hajlásoknál lelni csak rendszeresen kijárt állásokat, itt van az öcsödiek „szabadkikötője” is.
Az öcsödi híd és a település környéki folyórész a helyi horgászok által kedvel terület, akárcsak a híd után nem messze becsatlakozó NK-csatorna (Nagykunsági 2. sz. főcsatorna), amelyik tulajdonképpen a Tisza-tó alsó végénél, Abádszalóknál lép ki a tározóból és létesít „köldökzsinórt” a Körössel.
A csatornabefolyó után vadregényes, sok helyen nehezen járható hullámterek között fut a folyó, hatalmas mentetlen holtágak kísérik sok helyen szebbnél szebb kanyarokkal ívelt medrét. Ezen egymás utáni, Öcsöd és Kunszentmárton közötti kanyarok jelenleg az egész Hármas-Körös legváltozatosabb, legígéretesebb mederszakaszát jelentik első pillantásra.  Sajnos azonban sokszor éppen ezeken a helyeken a legerősebb a halászati tevékenység, így e kevésbé háborgatott és eszményi kanyarokkal fürtözött folyószakaszokon sem mutatkozik általánosan kiemelkedőbb halállomány. Azért a gátakhoz közelebb eső kanyaríveken mindenhol akad egy-egy kiült horgászhely és kalandos hullámtéri barangolással el lehet jutni eszményi nyugalmú táborozóhelyekre a többé-kevésbé kitaposott utakon-ösvényeken, de összességében elmondható, hogy messze sincs olyan pezsgő horgászélet, mint mondjuk a felvíz gyomai szakaszán vagy az alvíz duzzasztó utáni horgászkezelésű környezetében.
Kunszentmártonhoz közeledve és a települést követő néhány kilométeres szakaszon aztán nagyobb lesz a horgászok jelenléte, a városba mélyen beívelő Farkas-kanyarban csónakok sokasága pihen megkarózva, jobban kitaposottá válnak a hullámtér útjai-ösvényei. Ez azért sem meglepő, mert a település közvetlen környezete a kövezett kanyaroktól a fás beszakadásokon át a márgákig, remekebnél-remekebb helyeket vonultat fel.
Aztán Szelevény felé félúton a horgászoktól ismét kevésbé jártak lesznek a hullámterek, pedig itt is számos kiváló mederképlet kínálja horgászatra magát helyenként 8-9 méter mély gödreivel. Csakhogy immár egyre közelebb járunk a Tiszához, a már említett, halakat hozó-vivő „apály-dagály” jelenségre egyre érzékenyebb a folyó. Szelevény közvetlen környezetében szaporodnak csupán meg újra a horgászhelyek, a helyiek csónakjai szintén a település alatti kanyarban sorakoznak.
A település után aztán szinte teljesen eltűnnek a kijárt parti állások, igaz a meder is hosszú, egynemű ásás csupán egy jó darabig, amit nagy sokára egy szép ívű öreg „kövű” kanyar tör meg. Itt a szentesiek tartják ladikjaikat és az egykori komphoz vezető betonút némi „horgász-infrastruktúrát” hoz az elhagyatott környékre, amit jó néhány kijárt horgászhely jelent a bal partban.
A kanyar után a Szelevény és Körös-torok közti szakasz legjelentősebb horgászhelye következik, az egykor szebb napokat látott bökényi vízlépcső környezete. A múlt század elejétől az 1980’-as évekig üzemelő duzzasztó mintegy két méterrel emelte meg egykoron az alvíz szintjét, biztosítva a vízszintet a hajóforgalom számára, s a horgászok számára nem mellékesen megtartva a halakat a visszavonuló árhullámok után. Az alvízi települések horgászai mai napig visszasírják ezeket az időket, örök reményt táplálva a vízlépcső időnként fel-fellángoló, újjáépítésének ötletét szorgalmazó javaslatai felé.
Az elbontott vízlépcső erősen kövezett, zsilipcsatorna miatt osztószigettel megválasztott mederkörnyezete ma is kiváló horgászhely, jelentős halállományt képes megtartani. A bal part szépen gondozott, ligetes hullámtere manapság is kedvelt táborozóhely, ilyen szempontból Bökény ma is él, szezonban üdítő vérkeringést bonyolít ezen elhagyatott Körös-szögi terülten. Bökénytől a torokig már nincs számottevő parti horgászlehetőség, ide jobbára a csongrádi horgászok "hatolnak" fel csónakkal (egészen Szelevényig), különösen akkor, mikor a hullámtéri mentetlen holtágak és kubik-rendszerek fokain visszafelé ömlik a víz a Körösbe az árhullámok levonulása után. Az alvíz medre végül, az egész Körös-Berettyó vizét szállítván, merőlegesen szakad bele szeszélyes anyafolyójába, a Tiszába.
Összevetve tehát elmondható, hogy az alvíz, részben természetes, részben mesterséges okok miatt, sok tekintetben és sokszor egy teljesen más, sokkal szélsőségesebb, sokkal rapszodikusabb folyó arcát mutatja a halfogási lehetőségekben, mint a felvíz. E szélsőségeihez illő titokzatossága és vadregényessége miatt azonban semmivel sem foglal el kevésbé előkelő helyet a horgászok szívében, mint a felvíz.
Az alvíznek vadregényessége, ígéretei,
szeszélyei miatt, mindig is előkelő helye lesz a horgászszívekben...

forrás: Körös-Horgász

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

Lassú apadás a folyókon

Sipos Fishing Team 2011.01.27. 15:21

A hideg idő beálltával lassú apadás vette kezdetét a körösökön. A Fehér-, Fekete- és a Kettős-Körösön árvízkészültség nincs a Sebes-Körös alsó szakaszán II. fokú a készültség, a lassú apadás mellett. A Berettyó teljes szakaszán szintén apad csakúgy, ahogy a Hortobágy-Berettyó II. fokú készültség mellett. A Hármas-Körös vízszintje Gyománál, II. foknál szintén csökken. A Tisza visszaduzzasztó hatása miatt a Körösökön lassú apadás várható.

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

Új kikötők épülnek a Körösökön

Sipos Fishing Team 2011.01.23. 11:01

Az üzemelés kezdete még kérdéses, de annyi bizonyos, hogy már tavaly év végén megkezdődtek annak a két új, Hármas-Körösön létesítendő kishajó kikötőnek a területkialakítási munkálatai, melyek a tervek szerint Gyomaendrődnél és Szarvasnál gazdagítanák a térség infrastruktúráját. Az új hajóállomások egyike Gyomaendrőd, endrődi városrészének Mezőtúr felé vezető hídjánál, a másik a Szarvas-Mezőtúr között kapcsolatot jelentő kompnál épül majd meg.
A hajókikötők üzemeltetőjét, Székely Jánost kérdeztük a részletekről: Az üzemeltető elmondta, hogy a kikötők „története” évekkel ezelőtt kezdődött egy alkalmi vételű, felújításra szoruló kis túrahajóval, mellyel akkori elgondolása szerint, szerette volna, a Köröst vízről még nem is ismerő gyomaiakat és az ide érkező vendégeket „meghajókáztatni”. Az ötletére érdekes módon kevés lelkes támogatót talált, még az önkormányzat sem ismerte fel az ebben rejlő lehetőségeket. Ő azonban igen, olyannyira, hogy végül valami olyat álmodott meg, aminek megvalósulása már régóta várat magára.
Jó érzékkel felismerte, hogy a Körösök horgászatilag, és egyéb aktívturisztikai ágazatainak kétségtelenül legfrekventáltabb helyét jelentő (vagy jelenthető) területén még nincsen vízi fogadóbázis, mikor jóval kevésbé központi helyeken már évek óta üzemelnek őrzött kikötők a Körösök mentén (Szanazug; Békés; Köröstarcsa; félhami horgásztanya). E hiányosság különösen érthetetlen annak tudatában, hogy az öko- és aktívturizmus a megyében egyre nagyobb hangsúlyt kap. Tehát, Székely János fejében megszületett egy jövőkép, melynek valóra váltásához minden segítség nélkül fogott hozzá.
Három évbe került, mire az összes engedélyt és szakértést megszerezve, kész látványtervekkel hozzákezdhetett a munkához. Ennek bonyolultságát és végeláthatatlan procedúráit felsorolni is alig lehet, de el lehet képzelni, mit jelenthet ez, egy együttesen vízügyi, nemzeti parki, önkormányzati területen. Persze a nehézségek itt korántsem értek véget, hiszen a munkák már akár tavaly megkezdődhettek volna, de pályázati forrás nélkül ez sokkal lassabban haladhatott, mint az kívánatos lett volna. Az üzemeltető azonban úgy döntött, amíg ez meg nem valósul, addig sem vár senkinek a segítségére, és amit tud, azt önerőből is megvalósít. Sajnos a forráshiányokon kívül olyan nehézségekkel is szembe kell néznie, mint hogy a munkálatokat a hullámtéren február 28-tól októberig nem végezheti természetvédelmi okok miatt és a kevés rendelkezésére álló időt a Körös jelenleg is magas vízállása kurtítja. Így nem tudni, hogy mikor nyílhat meg a két új kikötő, szerencsés esetben akár még idén is, de a teljes üzem lehet, hogy várat még magára egy évet. Egy azonban már biztos: a munkálatok a lehetőségek függvényében folynak és csak idő kérdése, mikor vehetik igénybe a csónakosok, a túrázók a szolgáltatásait. Merthogy nem pusztán kikötők létesítése a cél. Az üzemeltető szeretné, ha a kikötők egyben komplex fogadóbázisként, túraközpontként funkcionálnának a térségben, megfelelő turisztikai szolgáltatásokkal. Ennek létjogosultságát már maga az a természeti környezet is indokolja, melyet csak a Hármas-Körös és számos holtága jelent a környéken. Az üzemeltető bízik, hogy az ebben rejlő lehetőséget egyre többen ismerik fel és mind többen igyekeznek a térséget valósan segíthető turizmus számára, megfelelő infrastruktúrát teremteni.         

 Az endrődi kikötő
A tervek szerinti medencés kikötő, közvetlen a várost mezőtúr irányába elhagyó közút hídja után létesülne a bal partban. A medencés hullámtéri öblözetet az Endrőd-falualjai-holtág hullámtéri medrének kotrásával alakítanák ki. A látványterveken jól látszik a kikötő funkcionalitása, a vízen úszó horgászbungalókkal, melyek igény esetén akár hosszabb időre is bérelhetőek lennének. A gát mentett oldalán lévő ingatlan területén kemping és turistaszálláshely nyílna kilátótoronnyal, mely aljában a turisták számára állandó bemutató terem szolgáltatna információt a környék túralehetőségeiről, természeti környezetéről.    

 A szarvas-mezőtúri kikötő
A tervezett szarvas-mezőtúri kikötő kialakítható medencés öblözet híján pontonstéges hajóállomás volna a komp mindkét oldalán a mezőtúri oldalban. A mezőtúri önkormányzat példás együttműködése azonban garancia lehet arra, hogy a kompátkelőnél lévő ingatlanok, hasonló háttérlehetőségeket biztosítanak egy turisztikai csomópont megvalósulásában. Az épülő két kikötő kétségtelenül a térség horgászéletében fog először látványos változást hozni. Mivel az egész Körös-Berettyó vízrendszer jelenleg legjobb élővízi horgászterülete éppen Gyomaendrőd és Szarvas térségében található, várhatóan nagy érdeklődésre fog számot tartani a csónakos horgászok körében. Nyilván rengetegen várják a lehetőséget, hogy a Hármas-Körös legjobb haltanyáit (Ilonatelep, Melis-kanyar, S-kanyar, stb.), ezentúl elérhető közelségben tudják olyan szolgáltatásoknak az igénybevételével, melyek kétségtelenül csökkentik a hajósélet olyan problémáit, melyet a vízi „partizánélet” jelent az őrzésen, gondozáson, hajókivételen- és letételen keresztül. Arra a felvetésre, miszerint a sporthajók által elszabaduló hajósforgalom miatt sokan aggódnak majd, az üzemeltető azt válaszolta, nyilván nem célja diszkriminálni senkit sem és erre neki nem is volna lehetősége, de mindenképpen örülne egy olyan szabályozási és ellenőrzési rendszernek, mely inkább a vízi turizmus kevésbé zajmentes formáit támogatná. Az önkormányzat egyébként a gyomai városrész hídjánál tőle függetlenül tervezi egy kikötő- illetve kiszálló-hely kialakítását kifejezetten vízitúrázók számára, persze kérdés, hogy ebből mikor lehet valóság, hiszen ennek megvalósításához ugyanúgy be kell szerezni azokat az engedélyeket, mint neki is és ezt saját tapasztalatból tudja, nem egyszerű. Épülnek tehát az új kishajó kikötők, aminek a vízitúrázók és horgászok többsége nyilván örül, nem beszélve azokról, akik pontosan látják, hogy milyen stratégiai fejlesztést jelenthet ez a Körös-vidék aktívturisztikai lehetőségeinek fejlődéséhez. Nyilván vannak, akik kevésbé örülnek, köztük bizonyára a helyi horgászok, akik eddig szinte sajátjuknak érezvén a Körös legtitkosabb haltanyáit, most erre vonatkozóan veszélyt látnak a bizonyára rengeteg új horgászcsónak megjelenésében. Akárhogy is van egyet nem szabad senkinek sem elfelejteni: a Körös elsősorban a Természeté, csak utána mindenkié, és vízen, vízparton kulturáltan eltöltött idő kínálta lehetőségektől eltiltani az embereket nem lehet.

forrás: Körös-Horgász

Sipos Fishing Team – Sipos János – Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

A 2011. évi ORSZÁGOS VERSENYNAPTÁR TERVEZET

Sipos Fishing Team 2011.01.12. 11:09

április 11-12-13. Pontyfogó OB 1. forduló Palotás
április 15-16-17. Műlegyező OB  Pinka
április 15-16-17. Könnyűpergető OB Gyöngyös
április 23-24. Walterland - Mahor Kupa Szeged - Maty-ér
május 2-3-4. Pontyfogó OB 2. forduló Palotás
május 7. MOHOSZ Matchbotos Kupa Csepel - Csőhidi pálya
május 7. Top Mix - Mahor Kupa Balatonújlak - Ny-i övcs.
május 14-15 Milo-Mahor Kupa Gersekarát
május 20-21-22. OEHB Nyugati elődöntő Gersekarát
május 20-21-22. OEHB Keleti elődöntő Szolnok - Alcsi
június 4-5. Feeder OB Tiszakécske
június 4-5. KLUBCSAPATOK VB GOLUBAC,SZERBIA
június 6-7-8. Pontyfogó OB 3. forduló Palotás
június  EURÓPA-BAJNOKSÁG POZNAN, LENGYELORSZÁG
június 25-26. OHCSB I. és II. Sukoró
július 2-3. Tubertini - Mahor Kupa Szeged - Maty-ér
július 8-9-10. Női OB Szeged - Maty-ér
július 8-9-10. Utánpótlás (U22, U18, U14) OB Szeged - Maty-ér
július 8-9-10. Veterán OB Szeged - Maty-ér
július 9-10. Mozgáskorlátozottak OB Szeged - Maty-ér
július 9-10. Mundial F-Mahor Kupa Tiszakécske
július 21-22-23-24. OEHB Középdöntő Tiszakécske
július 30-31. Sensas-Mahor Kupa Sukoró
augusztus 7. TimárMix - Exner - Mahor Kupa Sukoró
augusztus 13-14. Klubcsapatok OB Sukoró
augusztus 20-21 Rive-Mahor Kupa Sukoró
aug. 28. - szept. 4. VILÁGJÁTÉKOK OLASZORSZÁG
szeptember 10-11. Perfect-Timár Mix-Mahor Kupa Szeged - Maty-ér
szeptember 17-18. Maros Mix - Mahor Kupa Szeged - Maty-ér
szeptember 22-23-24-25. OEHB Döntő Szeged - Maty-ér

Sipos Fishing Team

Sipos János

Sipos Szabolcs

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása