Karikakeszeg – Abramis bjoerkna (Linnaeus, 1758)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Angol név: White bream
Német név: Güster
Magas hátú, oldalról lapított testű hal. Feje kicsi, orra rövid és tompán lekerekített, a szeme nagy. Kicsiny szája csúcsba nyíló vagy félig alsó állású. Rövid hátúszójában 8, hosszú farkalatti úszójában 19-23 elágazó sugár van. Pikkelyei közepes nagyságúak, számuk az oldalvonalon 45-50. Az oldalvonal és a hátúszó között a hosszanti pikkelysorok száma 8-10. A pikkelyek mérete az oldalvonaltól a hát íve felé haladva alig csökken. Páros úszóinak töve gyakran vörhenyes. Nem nő nagyra, maximális hossza 25-30 cm. A hazai horgászrekord 1,90 kg (1992).
Leginkább a dévérkeszeggel (28) téveszthető össze, de annak oldalvonala és hátúszója között 12-13 hosszanti pikkelysor húzódik, és az oldalvonaltól a hát íve felé haladva a pikkelyek mérete körülbelül a felére csökken. A laposkeszeg (29) és a bagolykeszeg (30) anális úszója jóval hosszabb, legalább 35 osztott sugár számlálható benne. A szilvaorrú keszeg (31) szája teljesen alsó állású. A sujtásos küsz (25) farkalatti úszójában csak 14-17 elágazó sugár van, oldalvonalát fekete pontok díszítik.
A karikakeszeg élőhely tekintetében kevéssé válogatós. Nagyobb folyókban a paduczónától a félsós torkolati vizekig igen jelentős állományai élnek, és hasonló a helyzet a különböző állóvizekben is. A hegyi patakokból, a kis folyók domolykózónájából hiányzik, de a sügérzónában előfordul. Többnyire a nagyobb és mélyebb vizekben található gyakori hal.
Vízközt és a mederfenéken keresi táplálékát. Főként férgeket, rovarlárvákat és puhatestűeket, kisebbrészt növényi anyagokat fogyaszt.
Szaporodás. Ivarérettségét 3-4 évesen éri el, az ikraszám nőstényenként 10-100 ezer között változik. Ívása már áprilisban megkezdődik, de júniusig eltarthat. A nőstény az 1,6-2 mm átmérőjű ragadós ikraszemeket a sekély víz növényeire rakja.
Őshonos európai halunk, a Pireneusoktól az Urál hegységig megtalálható. Lelőhelyi adatok:
•Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Rába, Lapincs, Marcal, Ipoly, Lókos-patak
•Zala, Lesence, Eger-víz, Kapos,
•Dráva, Mura, Kerka, Lendva, Zsdála, Rinya, Taranyi-Rinya, Karasica,
•Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Bódva, Hernád, Eger-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tápió, Tarna,
•Hármas-Körös, Kettős-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Maros,
•Balaton, Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó,
•egyéb tavak, tározók, holtágak, csatornák.
Egyike leggyakoribb halainknak, és bár nem nő olyan nagyra, mint a dévérkeszeg, mind a halászok, mind a horgászok zsákmányában jelentős arányban szerepel. Húsa szálkás, de jóízű, sűrűn irdalva kiváló sült keszeg készülhet belőle.
Sipos Szabolcs - Sipos János - Sipos Fishing Team - 2010
