Az üzemelés kezdete még kérdéses, de annyi bizonyos, hogy már tavaly év végén megkezdődtek annak a két új, Hármas-Körösön létesítendő kishajó kikötőnek a területkialakítási munkálatai, melyek a tervek szerint Gyomaendrődnél és Szarvasnál gazdagítanák a térség infrastruktúráját. Az új hajóállomások egyike Gyomaendrőd, endrődi városrészének Mezőtúr felé vezető hídjánál, a másik a Szarvas-Mezőtúr között kapcsolatot jelentő kompnál épül majd meg.
A hajókikötők üzemeltetőjét, Székely Jánost kérdeztük a részletekről: Az üzemeltető elmondta, hogy a kikötők „története” évekkel ezelőtt kezdődött egy alkalmi vételű, felújításra szoruló kis túrahajóval, mellyel akkori elgondolása szerint, szerette volna, a Köröst vízről még nem is ismerő gyomaiakat és az ide érkező vendégeket „meghajókáztatni”. Az ötletére érdekes módon kevés lelkes támogatót talált, még az önkormányzat sem ismerte fel az ebben rejlő lehetőségeket. Ő azonban igen, olyannyira, hogy végül valami olyat álmodott meg, aminek megvalósulása már régóta várat magára.
Jó érzékkel felismerte, hogy a Körösök horgászatilag, és egyéb aktívturisztikai ágazatainak kétségtelenül legfrekventáltabb helyét jelentő (vagy jelenthető) területén még nincsen vízi fogadóbázis, mikor jóval kevésbé központi helyeken már évek óta üzemelnek őrzött kikötők a Körösök mentén (Szanazug; Békés; Köröstarcsa; félhami horgásztanya). E hiányosság különösen érthetetlen annak tudatában, hogy az öko- és aktívturizmus a megyében egyre nagyobb hangsúlyt kap. Tehát, Székely János fejében megszületett egy jövőkép, melynek valóra váltásához minden segítség nélkül fogott hozzá.
Három évbe került, mire az összes engedélyt és szakértést megszerezve, kész látványtervekkel hozzákezdhetett a munkához. Ennek bonyolultságát és végeláthatatlan procedúráit felsorolni is alig lehet, de el lehet képzelni, mit jelenthet ez, egy együttesen vízügyi, nemzeti parki, önkormányzati területen. Persze a nehézségek itt korántsem értek véget, hiszen a munkák már akár tavaly megkezdődhettek volna, de pályázati forrás nélkül ez sokkal lassabban haladhatott, mint az kívánatos lett volna. Az üzemeltető azonban úgy döntött, amíg ez meg nem valósul, addig sem vár senkinek a segítségére, és amit tud, azt önerőből is megvalósít. Sajnos a forráshiányokon kívül olyan nehézségekkel is szembe kell néznie, mint hogy a munkálatokat a hullámtéren február 28-tól októberig nem végezheti természetvédelmi okok miatt és a kevés rendelkezésére álló időt a Körös jelenleg is magas vízállása kurtítja. Így nem tudni, hogy mikor nyílhat meg a két új kikötő, szerencsés esetben akár még idén is, de a teljes üzem lehet, hogy várat még magára egy évet. Egy azonban már biztos: a munkálatok a lehetőségek függvényében folynak és csak idő kérdése, mikor vehetik igénybe a csónakosok, a túrázók a szolgáltatásait. Merthogy nem pusztán kikötők létesítése a cél. Az üzemeltető szeretné, ha a kikötők egyben komplex fogadóbázisként, túraközpontként funkcionálnának a térségben, megfelelő turisztikai szolgáltatásokkal. Ennek létjogosultságát már maga az a természeti környezet is indokolja, melyet csak a Hármas-Körös és számos holtága jelent a környéken. Az üzemeltető bízik, hogy az ebben rejlő lehetőséget egyre többen ismerik fel és mind többen igyekeznek a térséget valósan segíthető turizmus számára, megfelelő infrastruktúrát teremteni. 
Az endrődi kikötő
A tervek szerinti medencés kikötő, közvetlen a várost mezőtúr irányába elhagyó közút hídja után létesülne a bal partban. A medencés hullámtéri öblözetet az Endrőd-falualjai-holtág hullámtéri medrének kotrásával alakítanák ki. A látványterveken jól látszik a kikötő funkcionalitása, a vízen úszó horgászbungalókkal, melyek igény esetén akár hosszabb időre is bérelhetőek lennének. A gát mentett oldalán lévő ingatlan területén kemping és turistaszálláshely nyílna kilátótoronnyal, mely aljában a turisták számára állandó bemutató terem szolgáltatna információt a környék túralehetőségeiről, természeti környezetéről.
A szarvas-mezőtúri kikötő
A tervezett szarvas-mezőtúri kikötő kialakítható medencés öblözet híján pontonstéges hajóállomás volna a komp mindkét oldalán a mezőtúri oldalban. A mezőtúri önkormányzat példás együttműködése azonban garancia lehet arra, hogy a kompátkelőnél lévő ingatlanok, hasonló háttérlehetőségeket biztosítanak egy turisztikai csomópont megvalósulásában. Az épülő két kikötő kétségtelenül a térség horgászéletében fog először látványos változást hozni. Mivel az egész Körös-Berettyó vízrendszer jelenleg legjobb élővízi horgászterülete éppen Gyomaendrőd és Szarvas térségében található, várhatóan nagy érdeklődésre fog számot tartani a csónakos horgászok körében. Nyilván rengetegen várják a lehetőséget, hogy a Hármas-Körös legjobb haltanyáit (Ilonatelep, Melis-kanyar, S-kanyar, stb.), ezentúl elérhető közelségben tudják olyan szolgáltatásoknak az igénybevételével, melyek kétségtelenül csökkentik a hajósélet olyan problémáit, melyet a vízi „partizánélet” jelent az őrzésen, gondozáson, hajókivételen- és letételen keresztül. Arra a felvetésre, miszerint a sporthajók által elszabaduló hajósforgalom miatt sokan aggódnak majd, az üzemeltető azt válaszolta, nyilván nem célja diszkriminálni senkit sem és erre neki nem is volna lehetősége, de mindenképpen örülne egy olyan szabályozási és ellenőrzési rendszernek, mely inkább a vízi turizmus kevésbé zajmentes formáit támogatná. Az önkormányzat egyébként a gyomai városrész hídjánál tőle függetlenül tervezi egy kikötő- illetve kiszálló-hely kialakítását kifejezetten vízitúrázók számára, persze kérdés, hogy ebből mikor lehet valóság, hiszen ennek megvalósításához ugyanúgy be kell szerezni azokat az engedélyeket, mint neki is és ezt saját tapasztalatból tudja, nem egyszerű. Épülnek tehát az új kishajó kikötők, aminek a vízitúrázók és horgászok többsége nyilván örül, nem beszélve azokról, akik pontosan látják, hogy milyen stratégiai fejlesztést jelenthet ez a Körös-vidék aktívturisztikai lehetőségeinek fejlődéséhez. Nyilván vannak, akik kevésbé örülnek, köztük bizonyára a helyi horgászok, akik eddig szinte sajátjuknak érezvén a Körös legtitkosabb haltanyáit, most erre vonatkozóan veszélyt látnak a bizonyára rengeteg új horgászcsónak megjelenésében. Akárhogy is van egyet nem szabad senkinek sem elfelejteni: a Körös elsősorban a Természeté, csak utána mindenkié, és vízen, vízparton kulturáltan eltöltött idő kínálta lehetőségektől eltiltani az embereket nem lehet.
forrás: Körös-Horgász
Sipos Fishing Team – Sipos János – Sipos Szabolcs
