A jég vastagságának 10 cm-esnek kell lennie, hogy horgászhassunk. De ezt hogy lehet tudni?
A partszélen vágjunk próbaléket így láthatjuk a jég vastagságát. Ha a jég színe egyenletesen fehér, akkor biztonságos. A túl sok buborék a jégben vagy a foltos színű jég is veszélyeket rejthet.
Használjunk rövid botot (1-2 méter) és úgy támasszuk le, hogy a damil ne érjen a jéghez illetve a bot spicce pontosan a lék fölé kerüljön. Az angol belső vezetésű úszóval könnyebb elkerülni a jég szélét.
A horgászbot elhelyezése a jégen nem egyszerű feladat. Egy cső ráhegesztve egy nagyobb facsavarral, ami a jégbe csavarható praktikus támasztéka a horgászbotnak. A jeget 20-30 percenként a lékben meg kell törni mert befagy.
Ha szerencsések vagyunk és fárasztásra kerülne a sor, akkor a bot spiccét dugjuk a vízbe, hogy a zsinór ne sérüljön meg a lék szélétől. Használhatunk kisméretű multi, tároló vagy esetleg egy harcifékes orsót. Zsinórnak monofil, 25-30-as vastagságú a megfelelő. A nagyobb csukák is gyengébben védekeznek télen ezért elegendő ez a vastagság.
Horgászhatunk csukára, süllőre, sügérre és bodorkára is. Elszánt horgászok még pontyozással is próbálkoznak.
A csukázáshoz, süllőzéshez az élőhalas úszózás a legbeváltabb módszer. A 10-20 grammos úszók tökéletesen megfelelnek. A legjobb terepek a csukázásra a medertörések határai. Jó helyeknek bizonyulhatnak még a a víz fölé benyúló fák vagy bokrok alatti részek. A lékhorgászat azért lehet sikeres, mert a zsákmány kevés és a csukák éheznek.
A bodorkázáshoz a felszerelés: könnyű spiccbot, kis úszó, és etetőanyag. Csalinak csukázáshoz kárász, bodorkázáshoz csonti lehet eredményes.
Vannak horgásztavak ahol előre elkészített lékekkel várják a horgászokat. A tavak jegébe vágott lékek levegőztető nyílások szerepét töltik be, melyeken át kellő mennyiségű oxigénhez jutnak a halak.
A lékhorgászat különösen népszerű téli sport az Egyesült Államokban, Kanadában, a skandináv országokban és Oroszországban.
A lékhorgászatot éjjel és rossz látási viszonyok mellett sem lehet folytatni. Folyóvíz jegén soha ne próbálkozzunk, mert a jég vastagsága valahol csak néhány centiméter lehet a sodrás végett.
Alapvető szabály, hogy egyedül a jégen nem szabad tartózkodni, mert baleset esetén nem lesz, aki segítséget nyújthatna. A megfelelő távolságot is be kell tartani egymás között, nehogy egyszerre szakadjanak be a horgászok. A távolság legalább 10 méter legyen egymástól.
Egy erős, hosszú kötél is jól jöhet a derékra kötve meg egy hosszabb rúd (akár síléc) is ha megtörténik a baleset. A horgásztársak így könnyebben tudnak segítséget nyújtani. Egy szánkóval a felszerelést könnyen húzhatjuk a jégen és ráülni is lehet a kapásra várakozva.
Használjunk lékfúrót a balta helyett, aminek a hangja könnyen elijesztheti a halakat. A lék kb. 20 cm széles legyen és a lékek közötti távolság is legalább 10 méter. Készüljünk fel, hogy több léket kell majd fúrnunk a halak után kutatva.
A lékhorgászathoz ne feledkezzünk meg meleg ruháról, jó vastag cipőről kell, és a meleg teáról (rum nélkül).
A tűzrakás a jégen rianást okozhat, ez az a recsegő hang, amikor a jég mozog. Horgászat után mindenképp jelöljük meg a léket, hogy legalább 50 méteres távolságból is felismerhető legyen. A jelöléshez használhatók természetes anyagok (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) amelyek a vízparton előfordulnak.
Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs
