Sipos Fishing Team

A spiccbotos horgászat az egyik leggyorsabb módszer, bár lehetőségeink korlátoltak vele. Ha jól választjuk ki a szereléket, a helyet és az etetőanyagot, akkor egy spiccbotos keszegezés biztosan eredményes lehet. Jelenleg két fajta spiccbot létezik. Az egyik, amely karbon-üvegszál keverékéből van, ezek nehezebbek, lassabbak, de sokkal olcsóbbak. A másik fajta, a 100% karbonból készült bot, ezek sokkal fejlettebbek, mint hagyományos őseik. A karbonnak köszönhetően sokkal könnyebbek (egyes típusoknál egy 5 m-es bot összesen 175g ), gerincesebbek, gyorsabbak, tehát hamarabb jut el a bevágás a horogig. További előnyük még, hogy a bot tagjai változó keménységűek, tehát a spicc általában lágy, hogy bevágásnál ne tépjük ki a hal szájából a horgot. Viszont a 2-3 tag már keményebb, de még mindig nagyon rugalmas, hogy a hal kiugrásait ki tudja védeni. A karbonbotokon belül is két csoportot különböztethetünk meg: tűspicces, és csőspicces . A tűspicc maga a bot legelső tagjának helyére kerül be. Ez is karbonból készül, de a vége jelentősen vékonyabb és érzékenyebb. Tűspiccet általában finomabb, kisebb botokba szoktak tenni, például snecizőkbe, vagy 4-5 m-es keszegező botokba. Tehát egy 6 m-es, nagykeszeges botban kereshetjük, de nem biztos, hogy megtaláljuk a tűspiccet!

A képen egy 8 méteres Garbolino Baza spiccbottal horgászom a Kákafoki - holtágon. (Sipos János)

Egyel "magasabb kategória", ha már tenyeres keszegeket, dévéreket, esetleg kárászokat akarunk elejteni. Itt már nincs szükség a felhős etetésre, inkább a lazább, könnyebb, aktív etetőanyagok a nyerők. Az aktív etetőanyag annyiban más, hogy lazább, kisebb szemcséjű, és tartalmaz még olyan szemcsét is, amely nem ül le a fenékre, hanem a vízközt lebeg, ill. a víz könnyen felkaphatja a fenékről. Ezek a kaják azért a legjobbak, mert tökéletesen alkalmasak vízközti horgászatra (ha ott a hal, ott kell megfogni, nem biztos, hogy lemegy a fenékre, például mélyebb vizekben), nem ragad úgy össze, mint a nyagyhalas, passzív etetők. De kisebb sikerrel használhatóak nagyobb halak megfogásához, amelyek a helyben lévő kaját szeretik, nem akarják a felszálló szemcséket elkapkodni, mint kisebb társaik. Ezeket a halakat már nem biztos, hogy spiccbottal meg tudjuk fogni! Összefoglalva: aktív etetőanyagokat használjunk, színe ne üssön el a fenék színétől, illata "fűszeres" legyen, bár erre biztos receptet adni nagyon nehéz. Az alapozáskor keményebbre gyúrt gombócokban juttassunk a fenékre elegendő kaját, de utána dobhatunk lazább "egykezeseket" is, amik "szőnyeget" képeznek a fenéken, amelyet például a dévér imád túrni. Lazábbat csak akkor dobjunk, ha nincsenek snecik, mert a vízfelszínen és vízközt szétoldódó gombócok szabad terepet jelentenek a sneciknek, és a csali nem tud majd a fenékre süllyedni, mert elkapják a küszök, mielőtt leérne a fenékre.

Ha fúj  szél, segít, ha a spiccet lenyomjuk a víz felszíne alá.

A spiccbotozás legnagyobb ellensége a szél. Mondhatnánk, hogy egy 8-m es spiccbottal 16 m-re el lehet érni, ez még félig-meddig igaz is lenne, de mi van, ha fúj a szél? A 11.5,13, vagy 14.5 m-es rakós végén lévő 2-3 m-es zsinórt szélben is könnyen lehet kezelni, a matchbot nehéz úszóját szélben is pontosan el lehet dobni, de a 8-as spiccboton lévő 8 m-es zsinórt kezelni szinte lehetetlen. A másik a fárasztás. Az érv, amit a spiccbot mellet fel lehet hozni, a begumizás . Igen ám, de a rakós is be van gumizva! És a rakóst lehet bontani! De a spiccbotot nem! Míg a rakósnál a tagokat fokozatosan levéve, a végső köröket a hal már csak egy 3 m-es bot végén rója, a spiccbotos horgásznak az egész fárasztás ideje alatt a bot súlyát és a hal erejét kell ellensúlyoznia. És erre még rá tehet egy lapáttal a szél. Tehát én azt tanácsolnám, hogy finom botok vásárlásakor, ha nagy halak elejtésére is szeretnénk használni, telespicc helyett a rakós botokat helyezzük előnybe! Persze mindenki döntse el maga, hogy milyen botot választ a horgászathoz!

Sipos János, Sipos Szabolcs, Sipos Fishing Team, Békésszentandrás, Kákafoki - holtág

A Körösök vidéke Magyarország horgászlehetőségekben egyik leggazdagabb, egyedülállóan bő felszíni vízhálózattal rendelkező térsége. A Körös- és Berettyó folyók vízrendszere több száz kilométer élővizet, azokat kísérő holtágak tucatjait, beléjük torkoló belvízcsatornák valamint bányatavak sokaságát kínálja a halfogás szerelmeseinek. Szinte kivétel nélkül valamennyi felszíni víznek van valamilyen horgászértéke, azaz nincsenek ebből a szempontból „holt" vízterületek. Területi jegyek, napijegyek birtokában szinte valamennyin lehetséges a horgászat.

Horgászvizek, halak, horgászmódszerek
Az öt Körös tagolódás (Fehér-, Fekete-, Kettős-, Sebes-, Hármas-Körös), illetve a Berettyó és a Hortobágy-Berettyó főcsatorna jelentik az élővizek gerinchálózatát.
A folyók többsége a dévér- illetve egyes felső szakaszok a márna szinttájba sorolhatóak. Ennek megfelelően igen változatosak mind szélesség és mélység, mind sodrásviszonyok tekintetében. A durva szemcsézetű, homokpadokkal tarkított, kemény, agyagos aljzatú, gázolható és gyors sodrású szakaszok ugyanúgy megtalálhatóak, mint az akár száz
méter széles, tíz méternél is mélyebb duzzasztott, lassan ballagó folyórészletek.
A folyók a 19. századi folyószabályozásokkor mesterségesen kialakított mederágyaik mellett sok helyen őrzik eredeti kacskaringós vonalukat, a gödrös, padkás, becsúszott ártéri fasorokkal tarkított vadregényes mederalakulataikat, melyek mindig elsőrangú haltanyák hírében álltak.
A fenti adottságok és lehetőségek sokaságából adódik, hogy a legtöbb horgászatilag értékes halfaj megtalálható a Körös vízrendszerben. A folyóvizekben általános a harcsa, süllő, balin, csuka, sügér, ponty, amur, márna, menyhal, compó, domolykó, jász, dévér- és egyéb keszegfélék, ezüstkárász, busa, egyes szakaszokra jellemző a paduc is. Persze ez egyes területekre vetítve nagyban függ az adott szakaszok kezelésétől, valamint a természetes vízjárástól, évszaki és egyéb környezeti jellemzőktől. Az országosan tapasztalható halgyérülés az itteni élővizeket is sújtja.
Ennek ellenére az élővizek időszakról-időszakra képesek megújulni, főként a tartós és nagy, lassan levonuló árhullámok alkalmával. (Utoljára ilyen 2006-ban volt, akkor nem számított ritkának a 2-3 kg-os egyedekből álló dévér- és jászcsapatok sem, sok ponty és harcsa feljött a Tiszából.) Ezen ökológiai megújuló képesség miatt a Körösökön, még ma is bármikor, bárhol lehet számítani kapitális zsákmányra. A törpeharcsa inváziója különböző intenzitású. Van, ahol tömeges, máshol egyáltalán nem található.
Horgászmódszer tekintetében szinte mindegyik technika alkalmazható és többnyire kedvelt is az élővizeken. A pergetés és kuttyogatás éppúgy, mint a finomszerelékes úsztatós vagy fenekezős technikák. Kevesen tudják, hogy legyezésre is kiváló lehetőségeket kínál Sebes-Körös felső szakasza.
 
Fontos tudnivalók!
A Körösök vízjárása igen heves. Tavaszi időszakban általános árhullámok vonulnak le rajta, de ezek a vízgyűjtőn hulló csapadéktól függően az évben bármikor, egy-két nap alatt jelentkezhetnek. Mégis ezek a változó időszakok kínálják a legjobb fogási lehetőséget, különösen tavaszi és őszi időszakban. Az árhullámokon kívül fontos, horgászatot befolyásoló tényező a tavasztól nyár közepéig is elhúzódó nyárfafajok virágzása (pihék zsinórra való nagymennyiségű tapadása), a kérészrajzás (általában június 2-3. hete) valamint a befolyó csatornák időszakos hínáreresztése (különösen nyár közepétől). A nyár egyébként sokszor kevés vízhozammal jár együtt, amit a körösi duzzasztók az öntözési igények miatt csak elősegítenek. A Kettős- és Hármas-Körösön ilyenkor sokszor áll a víz, algásodik, ez általánosan kedvezőtlen hatással van a halak aktivitására is. Érdemes naprakészen tájékozódni.

Ajánlott élővizek:
•Fehér-Körös
•Fekete-Körös
•Kettős-Körös
•Sebes-Körös
•Hármas-Körös
•Berettyó
•Hortobágy-Berettyó

Figyelem!
A folyók védgátjain belül is számos fattyúág és kubikgödör található. Általában horgászhatóak, de néhány hármas-körösi holtágnak a mentetlen, ártéri területeken lévő szakasza úgynevezett szentély holtág. Ezeken tilos a horgászat! Természetes halbölcső szerepükön túl, gazdag növény- és állatvilág jellemző rájuk.

Holtágak
Több mint félszáz, horgászatra alkalmas holtág sorakozik a Körösök vonalán, javarészt a Hármas-Köröst kísérve. Méretük, adottságaik változóak. Található köztük alig egy kilométeres, néhány hektáros „kispatkó", de a Tiszántúl legnagyobb, vadul kanyargó több tíz km hosszú holtág-rendszerei is itt találhatóak. Horgászati értékük változó. Ma már a többségük intenzíven telepített, számos vízkezelő osztozik rajtuk, mint a horgász- és halászszövetség; különböző horgászegyesületek, stb. Soknak partja kiparcellázott, magántulajdon lévő, de szép számmal akadnak még „vadvíz" jellegű, intenzíven telepített holt Körös ágak is. Főként az elsődleges cél-horgászhalak találhatóak az intenzíven kezelt holtágakban: ponty, amur, harcsa, csuka, süllő, balin, keszeg és kárászfélék. A halászkezelésű vizekben általában sok a busa, az ezüstkárász, horgászatilag kisebb jelentőségűek. Törpeharcsával (egy-két kivétellel) kisebb-nagyobb mértékben mindegyik fertőzött, van, ahol varsázással ritkítják a kártékony állományt.

Ajánlott holtágak:
•Félhalmi-holtág (Csárdaszállás)
•Siratói-holtág (Gyoma)
•Siratói-holtág (Békésszentandrás)
•Kákafoki-holtág (Szarvas-Békésszentandrás)
•Harcsás-holtág (Mezőtúr)
•Túrtői-holtág (Mezőtúr)
•Halászteleki-holtág (Mezőtúr)
 
Csatornák
Horgászszemmel nem hanyagolható el a belvízcsatornák szövevényes hálózata sem. A fő gyűjtőágak tekintélyes méretűek és sok helyen az egykori vízhálózat eredeti medervonulatát veszik fel. Ilyenek a Büngösd; a Hosszúfok; a Folyásér; a Nagykunsági-főcsatorna stb. Intenzíven nem telepítik ezeket, de természetes módon is felhalasodnak bizonyos szakaszaik, sokuk halastavakkal van összeköttetésben. Különösen tavaszi és őszi időszakban ígéretesek, amikor a vízinövények még nem burjánzottak el rajtuk, vagy már alászálltak. Ilyenkor főként kárász, keszegfélék, csuka, sügér és törpeharcsa jelentheti a zsákmányt, olykor viszont meglepő mennyiségben. Egyes csatornaszakaszon azonban sikerrel horgásznak pontyra, harcsára, amurra is, az elmúlt években akadtak kapitális példányok is ezek között.

Ajánlott csatornák:
•Élővíz-csatorna
•Holt-Sebes- Körös csatornarendszer
•Folyáséri-csatorna
•Büngösdi-Csatorna
•Hosszúfoki-csatorna
•Nagykunsági-főcsatorna

Bánya-, illetve egyéb mesterséges tavak
Szinte mindenhol tarkítják az alföldi tájat, horgászat szempontjából azonban csak az egyesületek által kezelt vagy a magántulajdonban lévő és kifejezetten horgásztatás céljából üzemeltetett tavak számottevőek. Néhányuk mára igazi nagyhalas víz lett, jó fogási esélyekkel.

•Csaba-tó
•Fás-tó
•Kevermesi kavicsbánya-tó stb.
•Eleki bányatavak
•Gyulai bányatavak
•Orosházi bányatavak
 
Vízkezelők, horgászrend
A legnagyobb vízkezelő a Körösi Halász Szövetkezet és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A folyóvizek mellett a legtöbb holtág és egyéb vízterület is kezelésükben van. Mellettük még néhány egyesület kezel jelentősebb vízterületeket. Külön-külön bocsátanak ki területi jegyeket, horgászrendjük eltérő lehet. Mivel a vízterületek egyes részei Körös-Maros Nemzeti Park és Körös Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatási területén találhatóak egyéb szabályok és szükséges engedélyek is mérvadóak.

Körösi Halász Szövetkezet kezelésében lévő vízterületek

Folyóvizek
•Kettős-Körös a betorkolástól a békési duzzasztóig
•Sebes-Körös a betorkolástól a körösladányi duzzasztóig; a Fokközi hídtól a határig
•Hármas-Körös 12-40 fkm-ig; 55 fkm-től gyomai közúti hídig
•Berettyó
•Hortobágy-Berettyó a torkolattól a hamvasi-csatornáig
•Kálóra a bakonszegi hídig
•A védgátakon belüli holtágak, kubikok, kivéve a szentély holtágak

Holtágak, csatornák
•Nagyéri- (Csengeti), Öcsödi-, Betekincs-, Harang-zugi-, Kerekes-zugi-, Álomzugi-, Kocsorhegyi- (Borbélyzugi), Peresi-, Folyáséri- (Szilvarévzugi), Hantoskerti- (Gyoma-Falualja), Torzsás-, Endrőd falualja, Endrőd ligetalja-holtágakra, valamint a környező vízgyűjtő csatornahálózatra.

Horgászrend, szabályok
•Fogásra kitett halászszerszámtól 20 méteren belül horgászni tilos!
•Külső akasztással fogott halat tilos megtartani!
•Szemetes helyen horgászni tilos!
•A széles kárász, compó, garda és kősüllő a Körös-Maros Nemzeti Park területén (Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó védgátak közti területe) azonnali visszahelyezési védelem alatt áll!
•A dévérkeszeg; karikakeszeg; bagolykeszeg; laposkeszeg; jászkeszeg; szilvaorrú keszeg; domolykó; paduc; sügér; menyhal fogása 15 cm-es méretkorlátozás alá esik!

Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége kezelésében lévő vízterületek

Folyóvizek
•Fehér-Körös
•Feket e-Körös
•Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásától (Szanazug) a békési duzzasztóig
•Sebes-Körös a fokközi hídtól a körösladányi duzzasztóig és a felvíz felöli holtmeder szakaszon
•Hármas-Körös a 40. fkm-től (Daru-kanyar) az 55. fkm-ig; a gyomai közúti hídtól a Sebes- és Kettős-Körös összefolyásáig; a gátakon belüli holtágakra, kubikgödrökre, kivéve a Danzugi-holtág gáton belüli része (szentély holtág), valamint a Félhalmi-holtágrendszer vetületében lévő kubikok (ívóhelyek).

Holtágak
•Félhalmi-holtág
•Dan zugi-holtág
•Fás-tó (Békéscsaba), kivéve a tó déli végén, táblával jelölt kíméleti területet
•Békésszentandrási Siratói-holtág és a kákafoki összekötő csatorna
•Gyomai Siratói-holtág
•Orosházi Béke Homokbánya horgásztó

Horgászrend, szabályok
•Külső akasztással fogott halat tilos megtartani!
•Szemetes helyen horgászni tilos!
•A széles kárász, compó, garda és kősüllő a Körös-Maros Nemzeti Park területén (Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó védgátak közti területe) azonnali visszahelyezési védelem alatt áll!
•A dévérkeszeg; karikakeszeg; bagolykeszeg; laposkeszeg; jászkeszeg; szilvaorrú keszeg; domolykó; paduc; sügér; menyhal fogása 15 cm-es méretkorlátozás alá esik!
•A Fás-tavon etetőhajó használata tilos!
 
Engedélyek a horgász- illetve halászszövetkezetnél; a horgászegyesületeknél és horgászboltokban válthatók. Bővebben: www.khesz.hu

Jegyvásárlás
Területi jegyeket a vízkezelőkön kívül a horgászszövetség tagegyesületei, valamint elárusító partnerhelyek (általában horgászboltok) végzik.

Békés

Jákó Díszállat és Horgász Szaküzlet
5630 Békés, Szántó Albert utca 4. (Dübögő étterem mögött)
Nyitva tartás: H-P 8-18 h, SZ 8-12 h, V 8-11 h
Tel.:               20/435-77-36         20/435-77-36
Mail: jako-bekes@freemail.hu

Szeki Horgászbolt
5630 Békés, Kossuth utca 17. (Penny Market parkoló)
Nyitva tartás:
Téli (óraátállításig)
H-P 9-17 h, SZ 9-12 h,
Nyári (óraátállításig)
H-P 8-12 h, SZ 8-12 h
Tel:               30/431-91-65         30/431-91-65
Mail: szekihorgasz@gmail.com

Békéscsaba

Univerzál Horgász-Vadász Bolt
5600 Békéscsaba, Andrássy u. 8.
Telefon:               66/441-565         66/441-565,               30 747-6605         30 747-6605
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8 - 17.30-ig, Szombaton 8 - 12-ig

Kopasz-Kukac Horgász Bolt
5600 Békéscsaba, Illésházi u. 5
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 9 - 17-ig, Szombaton 9 - 12-ig
Telefon:06 - 30 955-8230
Mail: hatoslyunk@uniconrt.hu

Hargita Horgászbolt
5600 Békéscsaba, Hargita utca 26.
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8 - 17-ig, Szombaton 8 - 16-ig, Vasárnap 8 - 13-ig
Tel.:               66/321-742         66/321-742
Mail: dari@mail.globonet.hu

Békésszentandrás

PECA-SPORT Horgászbolt
Békésszentandrás, Fő u. 26. Telefonszám:               66/217-163         66/217-163
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 9 - 12-ig, 13 - 16-ig,
Szombaton 8 - 12-ig, Vasárnap 9 - 11-ig
Júniustól - Szeptemberig hétvégén egész nap.

Honvédségi Üdülő - Büfé
Békésszentandrás, Füzeskert u. 5.
Nyitvatartási idő: Márciustól - Hétfőtől Vasárnap 5-21-ig
Tel: 06-30 278 0841

Csárdaszállás

Békéscsabai Sporthorgász Egyesület horgásztanyája
A Félhalmi holtág 1. mellett.
Megközelíthető a Hármas-Körös bal parti gátján Köröstarcsa és Gyoma felől, valamint Csárdaszállás felől földúton.
Jegyforgalmazás: szezonálisan

Körösvidéki Sporthorgász Egyesület horgásztanyája
Félhalmi holtág 5. gát felőli végén (Büfé)
Megközelíthető a Hármas-Körös bal parti gátján Köröstarcsa és Gyoma felől, valamint Csárdaszállás felől földúton.
Jegyforgalmazás: szezonálisan

Gyomaendrőd

Körösi Halász Szövetkezet
5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 27.
telefon:               66/386-535         66/386-535
Nyitvatartási idő: Hétfőről - Csütörtökig 8 - 16-ig, Pénteken 8 - 13:30-ig
Szombat - Vasárnap elérhetőség:

Kisállat Kereskedés
5500 Gyomaendrőd, Fő u. 149.
Nyitvatartási idő: Szombaton 8 - 12-ig, Vasárnap 8 - 11-ig
telefon:               70 216-6400         70 216-6400

Sellő Horgász Bolt
5500. Gyomaendrőd, fő u. 214.
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8 - 17-ig, Szombaton - Vasárnap 8 - 12-ig
telefon:               30 928-6312         30 928-6312,               66 386-642         66 386-642

Körösi Vikend Horgászbolt
5500 Gyomaendrőd, Hídfő utca 12.
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8-17-ig, Szombat-Vasárnap 8-12-ig
telefon: 06 20 359-6840
Mail: horgaszcikk-vikkend@int eene-x.hu

Gyula

Belvárosi Sporthorgász Szaküzlet
5700. Gyula, Váráshelyi P. u. 6. telefon:               30 326-9430         30 326-9430
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8,30 - 17-ig, Szombaton 8,30 - 12-ig

FECA-PECA Horgászbolt
5700 Gyula, Jókai u. 11. sz.
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8 - 18-ig, Szombaton 8 - 12-ig
telefon:               66 361-053         66 361-053
Mail. fecapeca@freemail.hu

Mezőberény

Sági Horgászbolt
5650 Mezőberény, Petőfi u. 11. tel.:               66/352-580         66/352-580,               30 239-3683         30 239-3683
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8 - 12, 13-18-ig,
Szombaton 8 - 12-ig, Vasárnap 7 - 11-ig
Mail: sagizol@citromail.hu

Mezőkovácsháza

Aranyhal Horgászbolt
5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 78/a.
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8 - 12, 14-18-ig, Szombaton-Vasárnap esetenként.
telefon:               30 229-2424         30 229-2424
Mail: amusc@citromal.hu

Nagyszénás

Barrakuda Horgász Bolt
5931 Nagyszénás, Hősök u. 12. sz.
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 6 - 18-ig, Szombaton 6 - 14-ig, Vasárnap 6 - 12-ig
telefon:               30 487-4434         30 487-4434
Mail. furakjanos@freemail.hu

Orosháza

Kopasz-Kukac II.
5900 Orosháza, Előad u. 1. sz. /Ruhagyár hátsó bejárata/
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 9 - 17-ig, Szombaton 9 - 12-ig
telefon:               30 613-2450         30 613-2450
Mail: hatoslyunk@uniconrt.hu

Blinker Horgászbolt
5900 Orosháza, Bercsényi u. 7.
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8 - 18-ig, Szombaton 8 - 12-ig
telefon:               30 525-7220         30 525-7220

Szarvas

Kákafoki Horgászbolt
5540 Szarvas Kossuth u. 23/3. Telefonszám:               66 312-341         66 312-341
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Péntekig 8 - 17-ig, Szombaton-Vasárnap 8 - 12-ig
(Májustól - Szeptemberig)
Mail: hegelaci@szarvasnet.hu

Garami József
telefon:               30 631-3991         30 631-3991
Szarvas - Halászlaki Üdülőtelep (vashíd)
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Vasárnap - egész nap; egész évben

Harcsa Büfé - Halászlak /Szarvas mellett/
Telefon:               20 242-6853         20 242-6853 vagy               20 989-3982         20 989-3982
Nyitvatartási idő: Hétfőtől - Vasárnap 9 - 22-ig

Kunszentmárton

Ponty Horgászbolt, Kunszentmárton, Rákóczi út 10. Vitkó Gyula 06-20/465-00-80

Tel./Fax: 06-56/462-135  vitkogyula@freemail.hu

Körös-szögi Kht. kezelésében lévő vízterületek

•Kákafoki-holtág
Horgászrend, szabályok, engedély, információ: www.tourinformszarvas.hu

Mosella-Triana Horgászbolt

Szarvas, Kossuth u. 31-33.

Tel.:               30/4022-804         30/4022-804

Peca Sport Horgászbolt

Békésszentandrás, Fő út 26. 66/ 217-163

Mezőtúri Horgász Egyesület

•Halászteleki; Túrtői; Harcsás-holtág
•Mezőtúri Ligeti-tó
Horgászrend, szabályok, engedély, információ:

Tóth Sándor - halőr 20/9476-170         20/9476-170

Körös-Maros Nemzeti Park
A Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó védgátakon belüli teljes része a Körös-Maros Nemzeti Park területe, ide fokozott természetvédelmi- tartózkodási szabályok érvényesek. A leginkább érintetlen tájegységet képviseli a Körösök-völgyében, nem csak horgászbottal, hanem távcsővel, fényképezőgéppel is érdemes látogatni. www.kmnp.hu

Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

A Körös-Berettyó rendszer felszíni vízhálózatát kezeli. Tevékenységi területére fontos, horgászokat is érintő szabályok vonatkoznak.

Gáthasználat

A védgátakon való közlekedés engedélyköteles. Vonatkozik az árvízvédelmi töltések tetején (gátkorona), valamint a gátlábak mindkét oldali 10-10 méterese sávjában való hosszirányú járműközlekedésre. Keresztirányú áthajtásra nem.
Gáthasználati engedély kiváltható több horgász boltban, vagy horgász tanyán, ill a KÖR-KÖVIZIG Gyulai központjában, továbbá Békéscsabán a KHESZ-nél www.khesz.hu

Duzzasztók megközelítése

A körösi vízlépcsők megközelítése és az ott tartózkodás engedélyköteles. 50-100 méteres körzetben. A duzzasztómegközelítési engedélyeket a vízügy bocsátja ki.

Bővebben: www.kovizig.hu

Szolgáltatások, infrastruktúra

Kikötők, hajómenedékek

Szinte mindennagyobb település közelében vannak, vízrebocsátó rámpák valamint csónakkikötésre a környékbeli horgászok által csoportosan használt helyek, de éjjel-nappal őrzött kikötő csak 3 helyen van. Szanazugban, Békésnél, a duzzasztónál a bal parton és Köröstarcsán, szintén a bal parton a közúti híd előtt. A Félhalmi-holtág alsó végénél (I-es horgásztanya) is van egy jól kiépített, egészen a gátig vezető hajómenedék, melynél ugyan nincs állandó felügyelet és szolgáltatás, a nagy horgászforgalom miatt azonban biztonságosnak tekinthető. Ugyanez mondható el a szarvas-mezőtúri kompnál lévő szabad kikötőről is.
2010 nyarától a Gyomaendrőd közúti hídjának lábánál is nyílik egy kikötő,mely mind a horgászokat, mind a vízi túrázokat is szeretettel várja. A többi hely inkább a környék horgászai által közösen használt csónak-pihenőhely, itt nem tanácsos mozdítható tárgyakat hagyni a vízi járművekben.

Az említett három őrzött kikötőben csónakbérlés lehetséges!

Horgásztanyák

A Félhalmi-holtágak alsó és felső végénél található egy-egy egyesületi tanya, itt szállás, valamint tisztálkodási, főzési lehetőség biztosított, büfé üzemel. A Köröstarcsai kikötőnél is van folyóparti büfé, illemhely, zuhanyzási lehetőség, illetve kulturált kempingezés, bográcsozás lehetséges.

Címek, telefonszámok:

•Szanazugi kikötő: Kovarszki Pál               30/4033651         30/4033651
•békési kikötő Almási Imre               70/3418241         70/3418241
•köröstarcsai kikötő: Ombodi Róbert               30/4861882         30/4861882
•félhalmi I-es horgásztanya, gondnok:               30-589-0371         30-589-0371;               30-508-2010         30-508-2010
•félhalmi V-ös horgásztanya, gondnok:               70-779-8734         70-779-8734
 
Kedvelt horgászhelyek
•duzzasztók közvetlen alvize
•Kettős-Körös a dobozi közúti hídtól a békési duzzasztóig
•Sebes-Körös a fokközi hídtól Körösladányig
•Hármas-Körös horgászkezelésű részei
•Félhalmi-holtágak
•Siratói-holtágak
•Kákafoki-holtág
•Mezőtúri HE vizei
•Fás-tó (Békéscsaba)
•Csaba-tó (Békéscsaba)
 
Információs bázis
Körös-Horgász magazin

forrás: http://www.korosok.hu/

Sipos János Sipos Szabolcs Sipos Fishing Team

2009 - Kisköre

A fotókat Sipos Szabolcs készítette.

Néhány kép rólunk az eredményhírdetés közben.

A háttérből néztük a versenyt Praschek Ági mögött (a zöld autónál).

Egy jó kis csapat.

Sipos Szabolcs fotói 2009 Kisköre

Sipos János Sipos Fishing Team  Sipos Szabolcs

Amikor a Körös vízszintje megfelelő, lent horgászunk a mederben.

Sipos Szabolcs képei.

Sipos Fishing Team, Békésszentandrás

Sipos János

Sipos Szabolcs

Egy tavaszi horgászat pillanatképei 2009-ből a Hortobágyon.

Néhány kárász, néhány keszeg és a napsütés tette kellemessé a vízparton eltöltött néhány órát.

Sipos János - Sipos Szabolcs - Sipos Fishing Team - Hortobágy-Berettyó

Együtt a Sensas cég elsõ számú emberével, a többszörös világbajnok JEAN DESQUE-vel.

2007 - Velence - Nemzetek Világbajnoksága

Sipos János - Sipos Szabolcs - Sipos Fishing Team

Alan pályafutása során eddig 5 egyéni világbajnoki címet szerzett, ebből kettőt Velencén, az evezőspályán.
1999-ben a Királynő által évenként adott kitüntetések közül az MBE fokozatban részesült a horgászsport szolgálatáért. (Az MBE a brit lovagrend öt fokozatának legalacsonyabb tagozata.) 2008-ban ráadásként a Brit Nemzeti Horgász Szövetség életműdíját vehette át az elmúlt tizenöt évben nyújtott kimagasló teljesítménye és eredményei elismeréséül.

Közös fénykép az ötszörös világbajnokkal 2007-ben, a Velencén megrendezett Nemzetek Világbajnokságán.

Sipos Fishing Team - Sipos Szabolcs - Sipos János

A horgászathoz készülünk a Hortobágy - Berettyón.

Az etető bekeverése.

Kőkemény gombócok kellenek az alapozó etetéshez.

A gumi előfeszítése lényeges momentum.

Mindezek után kezdődhet a horgászat. A kép önmagáért beszél...

Sipos János - Sipos Fishing Team - Sipos Szabolcs

2008-ban, Szolnokon, az Alcsi-szigeti versenypályán a Magyar női válogatott világbajnok lett. Mi a helyszinen izgultuk végig a két napot, Hajdú Livi mögött.

Bokodi Bari

Gyulánszki Niki

 Hajdú Livi

 Németh Szilvi

 Devecseriné Noja

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs - Püspökladány

Bob Nudd, négyszeres világbajnok, akitől mi is sokat tanultunk.

Bob Nudd 1997-ben, a Velencei-tavon megrendezett Nemzetek Világbajnokságán.

Bob Nudd - Sipos Szabolcs - 1997

Bob Nudd - Sipos János - 1997

 http://www.bobnudd.com/

Sipos Fishing Team - 1997 - Velencei-tó

Nemzetek Világbajnoksága - Sipos János - Sipos Szabolcs

Szabi és a Shimano Exage keszegre pályáznak a Kákafoki-holtág vizében.

 Fotó: Sipos János

Sipos Fishing Team - Sipos Szabolcs - Sipos János - Kákafoki-holtág

Karikakeszeg – Abramis bjoerkna (Linnaeus, 1758)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Angol név: White bream
Német név: Güster

Magas hátú, oldalról lapított testű hal. Feje kicsi, orra rövid és tompán lekerekített, a szeme nagy. Kicsiny szája csúcsba nyíló vagy félig alsó állású. Rövid hátúszójában 8, hosszú farkalatti úszójában 19-23 elágazó sugár van. Pikkelyei közepes nagyságúak, számuk az oldalvonalon 45-50. Az oldalvonal és a hátúszó között a hosszanti pikkelysorok száma 8-10. A pikkelyek mérete az oldalvonaltól a hát íve felé haladva alig csökken. Páros úszóinak töve gyakran vörhenyes. Nem nő nagyra, maximális hossza 25-30 cm. A hazai horgászrekord 1,90 kg (1992).
Leginkább a dévérkeszeggel (28) téveszthető össze, de annak oldalvonala és hátúszója között 12-13 hosszanti pikkelysor húzódik, és az oldalvonaltól a hát íve felé haladva a pikkelyek mérete körülbelül a felére csökken. A laposkeszeg (29) és a bagolykeszeg (30) anális úszója jóval hosszabb, legalább 35 osztott sugár számlálható benne. A szilvaorrú keszeg (31) szája teljesen alsó állású. A sujtásos küsz (25) farkalatti úszójában csak 14-17 elágazó sugár van, oldalvonalát fekete pontok díszítik.
A karikakeszeg élőhely tekintetében kevéssé válogatós. Nagyobb folyókban a paduczónától a félsós torkolati vizekig igen jelentős állományai élnek, és hasonló a helyzet a különböző állóvizekben is. A hegyi patakokból, a kis folyók domolykózónájából hiányzik, de a sügérzónában előfordul. Többnyire a nagyobb és mélyebb vizekben található gyakori hal.
Vízközt és a mederfenéken keresi táplálékát. Főként férgeket, rovarlárvákat és puhatestűeket, kisebbrészt növényi anyagokat fogyaszt.
Szaporodás.  Ivarérettségét 3-4 évesen éri el, az ikraszám nőstényenként 10-100 ezer között változik. Ívása már áprilisban megkezdődik, de júniusig eltarthat. A nőstény az 1,6-2 mm átmérőjű ragadós ikraszemeket a sekély víz növényeire rakja.

Őshonos európai halunk, a Pireneusoktól az Urál hegységig megtalálható. Lelőhelyi adatok:
•Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Rába, Lapincs, Marcal, Ipoly, Lókos-patak
•Zala, Lesence, Eger-víz, Kapos,
•Dráva, Mura, Kerka, Lendva, Zsdála, Rinya, Taranyi-Rinya, Karasica,
•Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Bódva, Hernád, Eger-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tápió, Tarna,
•Hármas-Körös, Kettős-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Maros,
•Balaton, Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó,
•egyéb tavak, tározók, holtágak, csatornák.
Egyike leggyakoribb halainknak, és bár nem nő olyan nagyra, mint a dévérkeszeg, mind a halászok, mind a horgászok zsákmányában jelentős arányban szerepel. Húsa szálkás, de jóízű, sűrűn irdalva kiváló sült keszeg készülhet belőle.

Sipos Szabolcs - Sipos János - Sipos Fishing Team - 2010

A bodorka vagy búzaszemű keszeg (Rutilus rutilus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

A test oldalról lapított, magassága élőhelytől függően változó. Állóvizekben magasabb, szélesebb hátú, folyóvizekben nyúlánkabb. A faroknyél rövid és alacsony és a pikkelyek viszonylag nagyok. A száj csúcsba nyíló. A hasúszók kezdete pontosan a hátúszó alapjának eleje alatt van. A mell- és hasúszó aránylag kicsi, a farokalatti úszó jól fejlett. A hátúszó és a farokalatti úszó szegélye enyhén homorú. A külső megjelenésben igen hasonló vörösszárnyú keszegtől eltérően a hasúszó és a végbélnyílás között a pikkelyek nem alkotnak élt. A fej és a hátoldal sötét olajzöld vagy ezüstösen barna, oldala ezüstös csillogású, a has fehér. A hát-, mell-, és farokúszó szürkésbarna, a has- és a farokalatti úszó élénk narancsvörös színű. Az írisz a fiatal példányok esetében sárgás, a kifejlett egyedeknél narancsvörös.
Egyike a legízletesebb keszegféléknek, főleg a késő őszi példányok húsa zamatos amikor zsírtartalma magasabb.
A kifejlett példányok hazánkban 1/4 kg-os tömeget, 25 cm-es testhosszt érnek el. Az 1 kg körüli példányok már nagyon ritkának számítanak. A külföldön fogott legnagyobb példányok 50 cm-esek és maximális súlyuk a 2 kg-ot nem haladja meg.

Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el. Ívóhelyül az áradások során elöntött füves réteket, vagy a víz mélységétől függetlenül a dús szubmerz vízinövényzetet választja. Az 1,2-1,5 mm átmérőjű sárgás színű ikrából 20-200 ezer darabot raknak le a 12-14 oC-os vízbe. Gyakran előfordul, hogy ivartemékét a fogassüllő már fejlődésben lévő ikráira rakja, jelentősen rontva a gazdaságilag fontosabb halfaj természetes utánpótlásának sikerességét. Az ívás 10 oC körüli vízhőmérséklet mellett az ikra fejlődése 17-18, 12-14 oC-on pedig 10-12 napig tart. A kikelő lárvák 5-7 mm hosszúak, mintegy két hónap elteltével testhosszuk már 26-31 mm, testtömeg pedig 149-274 mg. A hímek aránya az idősebb korosztályokban fokozatosan csökkent, a 13 éves halaknál hányaduk már csak 25 %-nyi. Fogása nem esik korlátozás alá.
Tápláléka igen változatos összetételű. A növényi táplálék kisebb jelentőségű a bodorkánál, mint a vörösszárnyú keszegnél. Puhatestűek fogyasztását elsőként a 10 cm-nél nagyobb példányok esetében lehet kimutatni, az idősebb egyedek alkalomszerűen kisebb halat is elfogyasztanak. Étlapján a rovarlárvák, apró rákfélék, növényi hajtások, hínárfélék, zöldmoszatok szerepelnek. Az ikrások gyorsabban nőnek és tovább élnek, mint a tejesek. Általában azonos korú egyedekből álló csapatokban kutatnak táplálék után.
Magas hőmérsékleti toleranciájának, viszonylag alacsony oxigénszint tűrőképességének következtében nagyon különböző élőhelyeken megtalálható. Előfordul patakokban, folyókban vagy tisztavizű tavakban, holtágakban, csatornákban, gyomhalként tógazdaságokban, de megél a Balti-tengerben, a Fekete-tengerben és az Aral-tóba ömlő folyók brackvizében is.
Bodorkára kora tavasztól egészen késő őszig lehet horgászni, de télen is rendszeresen táplálkozik és jég alól, lékből is jól fogható. Horgászatához leggyakrabban spiccbotos úszós felszerelést használnak de szóba jöhet akár rakós, bolognai, match, picker, feeder bot is. A spiccbotra vékony (10-12-es) damilt használjunk, 1-2 grammos úszóval és 14-20-as horoggal. Etetőanyagnak használjunk kendermagot (pirított, főtt) etetőbe keverve és ezt gombócokba gyúrva juttasuk a vízbe. A csalit nem kell csokorban kínálni, használjunk egy szem csontit, pinkit, aprógilisztát, szúnyoglárvát.
A bodorka gyakran akad a horogra dévérezés közben vagy vörösszárnyú keszegekkel vegyesen. A vörösszárnyú keszeggel ellentétben a bodorka szereti az árnyékot. A másodnyarasnál idősebb bodorkák a mély nádasokat, nyílt vizet kedvelik vagy a hínárasok meder felőli részét.
A bodorka egyike a legjobb csalihalaknak csukára, süllőre vagy harcsára, mivel szívós és a horgon hosszú ideig életben marad. A kisebb bodorkát csaliként eredményesen lehet felhasználni a késő őszi csukázáshoz amikor már kevés kisebb hal táplálkozik. Csalihalként akváriumban is hosszabb ideig tartható.
Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban közkedvelt édesvízi horgászhalnak számít, sokkal nagyobb a sporthorgászat szerepe mint hazánkban.
A legnagyobb hazai bodorka 1,9 kg-os súlyú volt.
Magyar elnevezései:
bodorkeszeg, bodri, büke, göndér, pirosszárnyú koncér, tamáskeszeg

Sipos Szabolcs - Sipos Fishing Team - Sipos János

Másik kedvenc halfajunk a jászkeszeg. A horgon intenzíven, erőteljesen védekezik, ezért nagyobb példányainak fárasztása igazi élmény. Ismerkedjünk meg vele közelebbről!

 A pontyfélék családjába tartozó jászkeszeget aranysárga és ezüstös szeméről, lapított magas testéről és apró csúcsba nyíló felfelé irányuló szájáról ismerhetjük fel. Testének színárnyalatai az ezüsttől a bronzig terjednek, háta sötétszürkés esetleg kékeszöldes. Feje közepes nagyságú, faroknyele rövid és magas és hasa sárgásfehér. Elterjedése Közép-Európától Skandinávia déli vizei, valamint Ázsia. Egészen 15 méteres mélységig megtalálható az édes és a brack vizekben. Jellemzően apró pikkelyek borítják és páros úszói, valamint a farokalatti úszója vöröses árnyalatú. A kisebb példányok a vörösszárnyú keszeggel összekevehető. Narancssárga színváltozatát az arany orfát díszhalként is tartják amiknek a testét fekete foltok is díszíthetik.
Egy éves korában 6 cm, a másodikban 14 cm és kifejletten, azaz 5 évesen éri el a 26 cm-es testhosszt és 340 grammot. Hazánkban a jászkeszeg 9 évesen érheti el a 36 cm-ert és az 1 kg-ot.
Ívási ideje április és július között van és ilyenkor a fenék közelében tartózkodik növényzet, homok és kövek között. Ívási időszak alatt a testének színe sárgássá változik és csapatokban keresik ívóhelyüket. Az ivarérettséget 3-5 éves korában éri el, ilyenkor csapatokba verődve keresik fel a lassúbb folyású szakaszokat. 60-150 000 ikrát egy adagban rakják le. A lárvák 8-10 nap után kelnek ki. Ősszel ismét csapatokba verődve keresi fel a mélyebb vizekben telelőhelyét. A jászkeszeg hosszú életű és elélhet 20 évig is. Május 2. és június 15. között nem fogható. Állománya az utóbbi években drasztikusan lecsökkent a túlhalászás és a környezetszennyezés miatt. Hazánkban 2010-től esik a horgászata korlátozás alá.
A jászkeszeg ivadék korában planktonokkal és algákkal majd fejlett korára mindenevő lesz belőle: rovarlárvákkal, vízbe hulló rovarokkal, férgekkel, békaivadékkal, kisebb rákfélékkel, apró halivadékokkal és növényekkel táplálkozik. Az idősebb példányok magányosan a fiatalabbak csapatokban verődve kutatnak táplálékuk után.
A jászkeszeget a vízfelszín közelében, vízközt és mederfenéken is foghatjuk lebegő csalival, hosszú eresztékkel úsztatott kicsi horgon gilisztacsokorral, csontival, főtt búzával, úszós készséggel spicc- vagy bolognai bottal. Ősszel fenéken is kap. A nagyobb példányokat mélyen vezetett körömvillantóval is fogják. Etetésre a pörkölt ízesítésű etetőanyagok a beváltak. Bevált etetőmódszer még a főtt búza csemegekukoricával és főtt kenderrel keverve. Érdemes az etetőanyagot agyaggal keverni a gyorsabban folyó vizekben. Szárazléggyel vagy polifoam bogárral szoktak rá legyezni is csendesebb 1 méter mélységű vizekben.

 Hazánkban megtalálható sok vízben: Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Lajta, Duna, Rába, Marcal, Cuhai-Bakony-ér, Által-ér, Ipoly, Dobroda, Morgó-patak, Dunavölgyi-főcsatorna, Zala, Sió, Kapos, Dráva, Mura, Kerka, Karasica, Tisza, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Tolcsva-patak, Keleti-főcsatorna, Kiskörei-tározó, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Bódva, Hernád, Eger-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tarna, Bene-patak, Tápió, Hármas-Körös, Kettős-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Maros, Kis-Balaton, Tisza-tó.
Ízletes húsa miatt fogyasztják. A kövérebb példányokat tartják a legfinomabbnak. Régebben a fogyasztása jelentősebb volt, a középkorban mindennapos eledelnek számított. Lengyelországban és Oroszországban mesterségesen is tenyésztik pontyos tógazdaságokban.
A legnagyobb példányt a volt Szovjetunióban fogták, 102 cm-es volt és 8 kg. Az életkorát 23 évre becsülték. A magyarországi jász-rekord 3,86 kg a Keleti-főcsatornából fogták 1995-ben.
Egyéb elnevezései:
jász, jác, jaszkó, jászponyt, jáz, ónkeszeg, ónos jász, őnkeszeg, arany orfa

Sipos Fishing Team - Sipos János - Sipos Szabolcs - Békésszentandrás

A legszívesebben dévérkeszegre horgászunk. Ismerkedjünk meg ezzel a csodálatos hallal!

Abramis brama Linné, 1758

Szinonim: Cyprinus brama (Linné, 1758); Abramis vetula Heckel (Herman, 1887).

Oldalról lapított, magas testű hal, a hát vonala gyengébben, a hasé erősen ívelt. A nyakszirtnél egy jellegzetes törés figyelhető meg. A feje kicsi, orra legömbölyített, szeme közepes nagyságú. A száj félig alsó állású. Hátúszója magas, rövid, a farokalatti úszó hosszú. A hosszú farokúszó mélyen kivágott, alsó lebenye valamivel hosszabb a felsőnél. A háton a fejtől a hátúszóig egy pikkely nélküli barázda húzódik, a mellúszó után a hasi részt nem borítja pikkely. A hosszanti sorok pikkelyei az oldalvonaltól a hát felé haladva fokozatosan kisebbednek. A háta szürkésfekete, sötétbarna, ólomszürke, a folyóvízben élőké feketés-olajzöld esetleg kékes árnyalatú. Oldalai sárgásszürkék, a vízterülettől függően dominálhat az aranyos árnyalat. Hasa sárgásfehér. A fiatal egyedek úszói áttetszőek, színtelenek, a kifejlett példányoknál palaszürkék. Az írisz aranyosan, vagy ezüstösen csillog. Számos környezeti tényezővel szembeni nagy toleranciájának köszönhetően csak a gyors áramlású patakokból, ill. az erősen elmocsarasodott vízterekből hiányzik. Ivarérettségét hazánkban 3-4 éves korra éri el. Ívása több szakaszban április végétől júniusig tart. Csapatosan, zajosan ívik a szubmerz növényzettel benőtt részeken, az áradások alkalmával frissen elöntött réteken, de fűzgyökérre, algaszövedékkel bevont kövekre is lerakja 1,2-1,6 mm átmérőjű ikráit. Az ovulált ikra mennyisége egyedenkén 100-340 ezer között van. A növényre vagy egyéb aljzatra ragasztott ikrák fejlődése 18-20 oC-on 3-4 napig tart. A kikelő lárvák 3,9-5,3 mm, más adatok szerint 6-6,5 mm hosszúak (Maitland és Campbell, 1992). 2-3 napig az aljzathoz ragadva pihennek, majd a szikanyag teljes felszívódása és levegőnyelés után megkezdik az önálló táplálkozást. Eleinte algákat, majd 8-9 napos korukban apró zooplankton szervezeteket fogyasztanak. Háromhetes korban, amikor elérik a 2,5-3 cm-es nagyságot rovarlárvákkal, férgekkel táplálkoznak. A kifejlett egyedek fakultatív bentofágok és planktofágok (Vijverberg és Densen, 1984; Bíró, 1985). A Kaszpi-tenger és az Aral-tó vízgyűjtő területéről ismeretes egy alfaja, az Abramis brama orientalis Berg, 1948. Az Abramis brama danubii Pavlov, 1956 dunai alfaj önállóságát többen vitatják. Herman (1887) könyvében Abramis vetula Heckel, 1835 silány keszeg néven leírt faj minden valószínűség szerint a dévérkeszeg egy rosszul növekvő változata, amelyet a Körösök vízrendszerében is sikerült kimutatni (Györe és Oláh, 1988)

És még egy Kákafoki dévér.

Sipos János - Sipos Szabolcs - Sipos Fishing Team